BUX 44,034.83
+1.30%
BUMIX 3,777.58
-0.62%
CETOP20 1,851.66
+1.48%
OTP 9,290
+4.03%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,585
+2.92%
RABA 1,125
-0.88%
+4.46%
+0.32%
-0.66%
0.00%
-0.52%
+4.17%
-4.99%
0.00%
-0.95%
OTT1 149.2
0.00%
-1.77%
MOL 2,936
+1.24%
DELTA 39.15
+0.90%
ALTEO 2,760
-0.72%
0.00%
+0.91%
0.00%
0.00%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.05%
+1.11%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+0.29%
+5.08%
-3.33%
0.00%
-0.77%
+5.29%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
+0.94%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
-5.84%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

„Közép-Európa létezik”

Martonyi szerint nem lesz Duna-duzzasztás, az Új Széchenyi-terv szerint szükség lenne rá

A környezeti kockázatok kezelése, a vizek minőségének megőrzése és a fenntartható energia használatának ösztönzése lesz Magyarország három fő feladata a Duna-stratégián belül – jelentette be Johannes Hahn, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Az első területet Romániával, a másodikat Szlovákiával, a harmadikat Csehországgal közösen kell koordinálnunk, illetve a mi felelősségünk lesz a munkaprogram elkészítése, az ehhez kapcsolódó célkitűzések keresztülvitele és a stratégia megvalósításának irányítása is. Az Általános Ügyek Tanácsának (GAERC) április 12-ig kell tanácsi következtetéseket elfogadni a kérdésekben, júniusban pedig már az Európai Tanács pecsétjének is rá kell kerülni a magyar uniós elnökség „egyik kiemelt prioritásának” számító stratégiára – mondta el Martonyi János.

A külügyminiszter utalt arra: a Duna-stratégiának a gyakorlati hasznon túl szimbolikus jelentősége is van: „Az üzenet, hogy Közép-Európa létezik, erősödik, és a jövőben ez a térség adhat új lendületet az uniós integrációnak.” Szerinte ez a projekt is igazolja, hogy az EU „nem erőd”, hanem figyel a nem EU-tag szomszédokra is. Ezzel arra utalt, hogy a projektben nyolc uniós állam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) mellett hat közösségen kívüli ország (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) is részt vesz.

A stratégia egyik legfontosabb része a belvízi közlekedés, ezen belül a magyarországi Duna-szakasz hajózhatóságának javítása, amely – a környezetvédő csoportok félelmei szerint – vízlépcsők építését vonhatja maga után. A Világgazdaság ezt firtató kérdésére Martonyi úgy válaszolt: „Duzzasztás nem lesz, vízerőművek építését a kormány nem tervezi.”

Ám az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) Közlekedésfejlesztési program szerint: „Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni.”

Az ellentmondás mögött az állhat, hogy a kormány – feltehetőleg politikai okok miatt – valószínűleg egyelőre nem meri felvállalni ezek építésének ügyét. Erre utal a Magyar Tudományos Akadémia megújuló energiákról készült jelentése is, amely szerint „a vízerőművek építését akadályozza a bős–nagymarosi vízlépcső kudarca”, illetve tapasztalatainak reális feldolgozása és értékelése. Bár – mint azt a jelentés megjegyzi – az erőművek által a folyó is hajózhatóbbá válna, Martonyi szerint ezt környezetbarátabb módon, „a Duna átalakítása nélkül” kell elérni, és inkább a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz.

Az mindenesetre tény – az ÚSZT szerint –, hogy a folyó hazai szakaszán az alacsony szintű szabályozottság miatt a hajókapacitások csak 60-70 százalékban használhatók ki. Emiatt az Európai Bizottság Duna-stratégiára vonatkozó tervezetében szerepel, hogy a „Duna és mellékfolyóinak fizikai kapacitását fejleszteni kell, a szűk dunai hajózási keresztmetszeteket” pedig – a környezeti szabályozás betartása mellett – „meg kell szüntetni”.

Mi lesz a duna-stratégia gyakorlati haszna?

A Duna régióra vonatkozó stratégia legfontosabb célkitűzései: közlekedési hálózatok fejlesztése (belvízi hajóutak kapacitásának növelése, közúti és vasúti fuvarozási folyosók kialakítása), energiahálózatok fenntartható fejlesztése (hiányzó összeköttetések kiépítése, energiabiztonság megteremtése), környezet- és vízvédelem (a vizek minőségének helyreállítása, árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtása), társadalmi és gazdaságfejlesztés.

A stratégia végrehajtására nem szán külön pénzt az EU, annak pénzügyi hátterét a már létező finanszírozások átcsoportosításával és koordináltabb felhasználásával próbálja megteremteni.

A javaslatok megvalósítása 2011 közepétől kezdődhet az ígéretek szerint.

A stratégia végrehajtására nem szán külön pénzt az EU, annak pénzügyi hátterét a már létező finanszírozások átcsoportosításával és koordináltabb felhasználásával próbálja megteremteni.

A javaslatok megvalósítása 2011 közepétől kezdődhet az ígéretek szerint.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek