„Közép-Európa létezik”

A környezeti kockázatok kezelése, a vizek minőségének megőrzése és a fenntartható energia használatának ösztönzése lesz Magyarország három fő feladata a Duna-stratégián belül – jelentette be Johannes Hahn, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Az első területet Romániával, a másodikat Szlovákiával, a harmadikat Csehországgal közösen kell koordinálnunk, illetve a mi felelősségünk lesz a munkaprogram elkészítése, az ehhez kapcsolódó célkitűzések keresztülvitele és a stratégia megvalósításának irányítása is. Az Általános Ügyek Tanácsának (GAERC) április 12-ig kell tanácsi következtetéseket elfogadni a kérdésekben, júniusban pedig már az Európai Tanács pecsétjének is rá kell kerülni a magyar uniós elnökség „egyik kiemelt prioritásának” számító stratégiára – mondta el Martonyi János.

A külügyminiszter utalt arra: a Duna-stratégiának a gyakorlati hasznon túl szimbolikus jelentősége is van: „Az üzenet, hogy Közép-Európa létezik, erősödik, és a jövőben ez a térség adhat új lendületet az uniós integrációnak.” Szerinte ez a projekt is igazolja, hogy az EU „nem erőd”, hanem figyel a nem EU-tag szomszédokra is. Ezzel arra utalt, hogy a projektben nyolc uniós állam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) mellett hat közösségen kívüli ország (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) is részt vesz.

A stratégia egyik legfontosabb része a belvízi közlekedés, ezen belül a magyarországi Duna-szakasz hajózhatóságának javítása, amely – a környezetvédő csoportok félelmei szerint – vízlépcsők építését vonhatja maga után. A Világgazdaság ezt firtató kérdésére Martonyi úgy válaszolt: „Duzzasztás nem lesz, vízerőművek építését a kormány nem tervezi.”

Ám az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) Közlekedésfejlesztési program szerint: „Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni.”

Az ellentmondás mögött az állhat, hogy a kormány – feltehetőleg politikai okok miatt – valószínűleg egyelőre nem meri felvállalni ezek építésének ügyét. Erre utal a Magyar Tudományos Akadémia megújuló energiákról készült jelentése is, amely szerint „a vízerőművek építését akadályozza a bős–nagymarosi vízlépcső kudarca”, illetve tapasztalatainak reális feldolgozása és értékelése. Bár – mint azt a jelentés megjegyzi – az erőművek által a folyó is hajózhatóbbá válna, Martonyi szerint ezt környezetbarátabb módon, „a Duna átalakítása nélkül” kell elérni, és inkább a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz.

Az mindenesetre tény – az ÚSZT szerint –, hogy a folyó hazai szakaszán az alacsony szintű szabályozottság miatt a hajókapacitások csak 60-70 százalékban használhatók ki. Emiatt az Európai Bizottság Duna-stratégiára vonatkozó tervezetében szerepel, hogy a „Duna és mellékfolyóinak fizikai kapacitását fejleszteni kell, a szűk dunai hajózási keresztmetszeteket” pedig – a környezeti szabályozás betartása mellett – „meg kell szüntetni”.

A stratégia végrehajtására nem szán külön pénzt az EU, annak pénzügyi hátterét a már létező finanszírozások átcsoportosításával és koordináltabb felhasználásával próbálja megteremteni.

A javaslatok megvalósítása 2011 közepétől kezdődhet az ígéretek szerint.

A stratégia végrehajtására nem szán külön pénzt az EU, annak pénzügyi hátterét a már létező finanszírozások átcsoportosításával és koordináltabb felhasználásával próbálja megteremteni.

A javaslatok megvalósítása 2011 közepétől kezdődhet az ígéretek szerint.-->