Varga közölte: idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások. Egyedi kockázatelemzés indokolt ott, ahol a székhelyet úgynevezett székhelyszolgáltató biztosítja; a cég külföldi ügyvezetője ténylegesen nem elérhető, vagy abban az esetben, ha az alacsony jegyzett tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adót szerepeltet a bevallásában.
Fokozott figyelemmel követi az adóhatóság ugyanakkor azokat a működő vállalkozásokat is, amelyeknél a bevallások elmaradása; összhangjának hiánya tapasztalható, gyakorta cserélik székhelyüket, illetékességüket vagy tulajdonosukat, esetleg jelentős értékesítésnövekedés mellett nagy összegű adóhátralékot halmoztak fel. Ugyanígy nagyobb eséllyel vizsgálnak olyan vállalkozást, amely tartós veszteség mellett bonyolít folyamatos működést, tagi kölcsönnel finanszírozza a felhalmozódott veszteségeket, vagy ahol adóminimalizálást tapasztalnak. A több országra kiterjedő csalások kockázata miatt fokozott figyelem övezi a csalásgyanús export-import ügyleteket bonyolító cégeket, azokat, amelyeknél jelentős az eltérés az EU-tagállamok által adott kontrolladatokhoz képest, illetve ahol a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalás gyanúja merül fel. Egy esetleges támogatással megvalósítandó beruházás is indokot szolgáltathat a revízióra.
Nem meglepő, hogy számíthatnak ellenőrzésre a korábban vizsgált adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosai által alapított, új cégeket; az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokat vizsgálják, illetve azon cégeket, amelyek tulajdonosainak székhelye alacsony adókulcsú (offshore) államok valamelyikében található; vagy azokat az adózókat, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban. Ugyanakkor a megszűnő cégek esetében is várható kontroll.
A tevékenységeket tekintve az idén is elsősorban a szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a nagykereskedelmet jelölték ki ellenőrzésre. Emellett fokozottan figyelemmel kíséri az adóhatóság, többek között, az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építmény üzemeltetőket. Az építőipar, az élelmiszergyártás, a húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erdőgazdálkodás és fakitermelés is fókuszba került. A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányait a vendéglátás; egyéb személyi szolgáltatás; reklám, piackutatás; és munkaerő-piaci szolgáltatás képezik.
Vagyonosodási vizsgálatból az eddiginél kevesebbet – 800-ezer darabot – terveznek, s csak akkor, ha egyéb vizsgálat során felmerül az indokoltsága – mondta el Varga Árpád.
A 2011. évtől kezdődően az ellenőrzési irányok részét képezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzései is. A vámellenőrzések során kiemelt figyelmet szentel majd a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének vizsgálatára, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzésére. A jövedéki ellenőrzések során elérni kívánt cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.
Új elemek az ellenőrzésben
- Transzferárak a multinacionális vállalkozások mellett a kis- és középvállalkozásoknál;
- A vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés
- A reklámköltségek elszámolása
- A fordított adózás az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása körében
- A benyújtott bevallások adatai és a kontrolladatok összevetése a tőzsdeügyleteknél
- A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó
- Az illegális szerencsejáték szervezői tevékenység visszaszorítása; valamint a játékadó fokozott ellenőrzése.
