Szja: az idén könnyebb tévedni

Az idén különös odafigyeléssel érdemes kitölteni a tavalyi évről szóló személyijövedelemadó-bevallásunkat, az úgynevezett szuperbruttó adóalap miatt ugyanis egy kisebb csapda leselkedik az óvatlan adózókra. Pontosabban: nem önmagában a tényleges jövedelem és az adóalap közötti 1,27-szeres szorzó (vagyis a szuperbruttósítás) okozza a gondokat, hanem az, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – egyes szakértők szerint legalábbis – nem a „legszerencsésebben” oldotta meg az ebből fakadó egyik nehézséget.

Röviden a „kihívás” lényege: a százalékos egészségügyi hozzájárulást (ehót) általában a munkáltatók fizetik a foglalkoztatottak után. Vannak azonban olyan esetek – mezőgazdasági őstermelők, magánszemélyek közötti megbízásokból vagy külföldről jövedelmet szerzők, vagy azok, akik után valamilyen okból a munkáltató mégsem fizeti meg az adókat és járulékokat –, amikor az adózó magánszemély saját maga után fizeti meg és vallja be az alapesetben 27 százalékos ehót. Miközben ez utóbbi kör néhány tízezer adózót ölel fel, az adóbevallási íveket (az úgynevezett 1053-as nyomtatványt) a NAV úgy készítette el, hogy azok minden módosítás vagy külön számítás nélkül ezekre az esetekre is megfelelők legyenek. Ez első ránézésre nem lenne baj, ám a „hagyományosan” járulékot fizető sok százezer adózó előtt egy komoly tévedési lehetőséget nyit meg.

A jövedelem és az adóalap különbözősége miatt a 1053-as íven immár nem három oszlop szerepel (bevétel, költség és jövedelem), hanem négy, be kellett ugyanis iktatni az 1,27-szeres adóalapot is. Nem is a jövedelem felszorzásával vannak gondok, hanem azzal, hogy az idén a jövedelem nem feltétlenül a költségekkel csökkentett bevételnek felel meg. Még akkor sem, ha az adózó – ahogy a többség teszi – a NAV programjával tölti ki az íveket, vagyis nem saját maga, hanem a számítógép számolja ki az egyes oszlopokba írandó összegeket. A program ugyanis megengedi, hogy a jövedelem a számszakilag várható összegnek akár csak a 78 százaléka legyen. Ennél kisebb összegnél már figyelmeztet a program, 78 és 100 százalék közötti értéket azonban elfogad. Ennek oka: az ehót saját maguk után fizetőknél a jövedelem a „szokásos” összeg 78 százaléka, hiszen ez a tétel kikerül az adó alapjából is (lásd számítási példánkat).

Ez könnyen félrevezető lehet azoknak az adózóknak, akiket nem érint ez az „adóalap-csökkentési” lehetőség, márpedig a szja-fizetők túlnyomó része utóbbi körből kerül ki. Sokkal világosabb lenne a helyzet, ha az adóhatóság lehetővé tette volna, hogy az adózó külön soron tüntesse fel azokat a jövedelmeket, amelyek után saját maga fizeti meg az ehót – vélekedett lapunknak Angyal József adószakértő. Mivel azonban ilyen sor nincs a bevallásban, nemcsak az adózók „tévedhetnek meg”, hanem az adóhatóság számára is nehezebbé válik annak ellenőrzése, az adóalap jogosan tér-e el a bevételek és költségek (1,27-es szorzóval növelt) különbözetétől.

Lapunk nem hivatalos adóhatósági forrásokból úgy értesült, hogy már a NAV-nál is hibának tartják az említett külön sor kimaradását, ám mivel a több millió szja-bevallási ívet már kiküldték az adózóknak, nincs mód annak pótlására. Igaz, Angyal József szerint még mindig szerencsésebb lenne, ha legalább az online elérhető bevallási űrlapokat módosítanák, még akkor is, ha ilyen módon valóban kétféle szja-bevallás lenne forgalomban az idén. Egyelőre azonban, úgy tűnik, erre nem kerül sor, marad tehát az odafigyelés az adózók részéről. Az elkövetett számítási hiba pedig húszezer forintos mulasztási bírsággal sújtható. KR

- a tételes költségelszámolást választó őstermelő a bevétel 5 százaléka után 15 százalékos ehót fizet

- a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos eho a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély társadalombiztosítási értelemben nem minősül egyéni vállalkozónak

- 14 százalékos eho fizetendő az alábbi jövedelmek után

– vállalkozásból kivont jövedelem

– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

– osztalékból, vállalkozói osztalékalapból származó jövedelem

– árfolyamnyereségből származó jövedelem

– termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem

- a tételes költségelszámolást választó őstermelő a bevétel 5 százaléka után 15 százalékos ehót fizet

- a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos eho a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély társadalombiztosítási értelemben nem minősül egyéni vállalkozónak

- 14 százalékos eho fizetendő az alábbi jövedelmek után

– vállalkozásból kivont jövedelem

– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

– osztalékból, vállalkozói osztalékalapból származó jövedelem

– árfolyamnyereségből származó jövedelem

– termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem-->