Varsót próbálja engesztelni Berlin
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAngela Merkel német kancellár például módot talált arra, hogy védelmébe vegye a múlt heti EU-csúcson beharangozott és nagy ellenállásba ütköző versenyképességi paktum tervét is.
Donald Tusk kormányfő el sem ment a díszvacsorára, jelezve nemtetszését, hogy Berlin és Párizs mindenféle előzetes egyeztetés nélkül mutatta be a széles körű gazdaságpolitikai együttműködést célzó versenyképességi paktumot – emelte ki Wisniewski Anna Lengyelország-szakértő. A lengyel miniszterelnök még az EU-csúcson úgy fogalmazott: a Merkel–Sarkozy-javaslat az EU kettészakadását okozhatja, mivel kizárja az eurózónán kívüli tagállamokat olyan döntésekből, amelyek az egész unióra hatással lehetnek. Konkrétan a versenyképességi paktum hat pontjára azonban Lengyelország nem reagált.
Angela Merkel a találkozón megpróbálta kiengesztelni Varsót. Közölte: a javasolt gazdaságpolitikai együttműködés nyitva áll az eurózónán kívüli EU-tagállamok részére is. A német kancellár úgy fogalmazott: szívesen látná Lengyelországot az együttműködésben, amely már alkalmazza is a paktumban javasolt alkotmányos adósságféket. A lengyel alaptörvény ugyanis előírja, hogy a GDP 55 százalékát nem lépheti túl az államadósság mértéke. „Az euróbevezetés egyelőre komoly kihívás lenne Lengyelországnak. Az adósságszint nő, így egyre nehezebb teljesíteni a törvényi előírást. A költségvetési hiány tavalyi mértéke elérheti a 8,2 százalékot, miközben az uniós vállalások miatt 2012-re három százalék alá kellene szorítani, ezt várhatóan nem tudja teljesíteni az ország” – mondta a szakértő.
A lengyel kormány az egyensúlyjavítás érdekében nyugdíjpénztári átalakítást jelentett be. A várhatóan áprilisban hatályba lépő jogszabály a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a bérek 7,3 százalékáról 2,3-re csökkenti. A második pillérbe utalt járulék mértéke 2017-től ismét növekedne, de csak 3,5 százalékra. „Lengyelországban novemberben parlamenti választást tartanak, így az államháztartás helyzetét stabilizáló kiadáscsökkentő lépések az idén nem várhatók” – mondta Wisniewski Anna. Az eurózónabeli együttműködésbe történő merkeli invitálás kapcsán pedig meg kell jegyezni, hogy az euró bevezetése jelenleg nem szerepel a legfontosabb lengyel prioritások között. „A válság viszonylag zökkenőmentes átvészelésében ugyanis a jelentős belső piac mellett az önálló, nagyobb rugalmasságot biztosító árfolyam-politika is szerepet játszott” – mondta a szakértő.
A varsói csúcson a lengyel „Ostpolitik” jegyében a házigazda Bronislaw Komorowski államfő bejelentette: a weimari háromszög (Német-, Francia- és Lengyelország) következő, a lengyel EU-elnökség ideje alatt tartandó csúcstalálkozójára meghívja Oroszországot is. Komorowski invitálása annak az átfogó lengyel stratégiának a része, amely az egykori Szovjetunió országait minél jobban közelítené az Európai Unióhoz. „A meghívást az magyarázza, hogy Lengyelország az EU-elnökség ideje alatt kiemelten kíván foglalkozni a keleti partnerség kérdésével a másik kulcstéma, az európai biztonságpolitika erősítése mellett. Medvegyev meghívásának jelentőségét azonban az csökkenti, hogy korábban Varsó Ukrajnát és Moldovát is meghívta weimari csúcstalálkozóra” – nyilatkozta lapunknak Wisniewski Anna.
Húszéves weimari háromszög
Az első német–francia– lengyel csúcstalálkozót 1991-ben tartották a célból, hogy elősegítsék Lengyelország NATO-hoz és az Európai Közösséghez történő csatlakozását, a piacgazdaságra történő áttérést. Az eseményt a németországi Weimarban rendezték, innen kapta az elnevezést a három ország együttműködése.A mostanit megelőző weimari csúcsot még 2006 decemberében tartották, miután a 2008-as találkozót Varsó lemondta amiatt, hogy az akkori lengyel államfőt, Lech Kaczynskit krumplinak nevezte a Die Tageszeitung német lap.
A mostanit megelőző weimari csúcsot még 2006 decemberében tartották, miután a 2008-as találkozót Varsó lemondta amiatt, hogy az akkori lengyel államfőt, Lech Kaczynskit krumplinak nevezte a Die Tageszeitung német lap. -->
