Másfél évvel azután, hogy Párizs önkormányzata saját kezelésébe vette a város vízellátását, Bertrand Delanoe főpolgármester a múlt héten – 1985 óta először – vízdíjcsökkenést jelenthetett be. A francia példa lebeghet a magyar főváros vezetőinek a szemei előtt is: a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) tájékoztatása szerint már folynak a tárgyalások arról, hogy az önkormányzat nagyobb befolyást szerezzen a Fővárosi Vízművek Zrt.-ben. Egyébként a budapesti vízszolgáltatást többek között épp az a Suez Environnement Kft. biztosítja, amelynek anyavállalata Párizst látta el vízzel, mielőtt az ottani helyhatóság nem hosszabbította meg a szerződését.
Tartanak a tárgyalások a főváros és a vízművek közt – reagált a Világgazdaság megkeresésére Szűcs Annamária, a BVK szóvivője. Arról, hogy milyen ponton állnak az egyeztetések, nem mondhatott el részleteket, ám önkormányzati forrásból úgy értesültünk: a városvezetés szeretne a párizsi példához hasonlóan az árakon észrevehető változást felmutatni. Igaz, ezt az elképzelést kétségessé teszi a város már korábban is magas költségvetési hiánya. Ráadásul Tarlós István még főpolgármesterré választása előtt többször beszélt arról, hogy az új, fideszes többségű önkormányzat – akár a pécsi mintához hasonlóan – a saját kezébe vehetné a közműveket, ám hasonló kijelentésre régóta nem ragadtatta magát.
Számos területen, köztük vízügyekben is tárgyal az önkormányzat a többi tulajdonossal, ajánlattételig azonban még nem jutottak el. Ezt Boross Norbert mondta el lapunknak az RWE Hungária Kft. képviseletében. A német tulajdonú vállalat a legtöbb budapesti közműben érintett, a vízművekben közvetetten közel 13 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Megkerestük a Fővárosi Vízművek másik külföldi tulajdonosának hazai leánycégét, a francia gyökerű Suez Environnement Hungária Kft.-t is, ám ők lapzártánkig nem reagáltak kérdéseinkre. A két cég egyébként már most is csupán kisebbségi tulajdonos: a közmű legnagyobb részét a főváros birtokolja, közel 74 százalékos arányban; miközben kis részesedése van az agglomeráció néhány önkormányzatának. A Suez és az RWE – saját tulajdoni hányada mellett – közös projektszervezetükön, a Hungáriavíz Zrt.-n keresztül több mint 23 százalékban tulajdonos.
A Franciaországból érkező hírek azért is különösen érdekesek a budapesti helyzet szempontjából, mert a Suez Environnement ezekben kárvallottként szerepel. Ők látták el ugyanis Párizs egyik felét vízzel, a Szajna bal partján, egészen 2009. december 31-ig. A folyó másik felén a Veolia biztosította a vízellátást. Érdekes módon ez a cég is érdekelt Budapesten: a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 25 százalékos tulajdonosa ugyanis az a Csatorna Üzemeltetési Holding Zrt., amelyet a francia társaság és a Berlinwasser Holding AG hozott létre közösen.
Évi tíz eurót sikerült megtakarítani a párizsi lakók számára
A párizsi események nem feltétlenül jelentenek komoly változást az ottani vízügyekben. Ugyan a város szocialista irányítói nagy erényként mutatják be a 8 százalékos vízdíjcsökkenést (1,04 euróról 96 centre esett az ár), de a pénztárcákon is érzékelhető hatás ennél mindenképp kisebb lesz. A víz ára ugyanis csak a számlák harmadát adja, s a szennyvízkezelés költségei és a kapcsolódó adók nem változtak. A város irányítói szerint évi tíz euróval maradhat több a párizsiak zsebében, a költségvetésnek 36 millió eurós spórolást jelent az új rendszer.A vízügyek átvételekor a önkormányzat hasonló érveket használt, mint a pécsiek, amikor másfél éve saját kézbe vették a vízügyeket – szintén a Suez kárára. Hasonlóan drasztikus, néhol már a jogi határokat feszegető lépésekre azonban nem volt szükség, mivel a két vállalatnak 2009 végén lejárt a szerződése, s a város irányítói egyszerűen nem újították meg ezeket. Az Eau de Paris céget épp azért hozták létre már 2008 végén, hogy legyen idő felkészülni az átállásra.
A vízügyek átvételekor a önkormányzat hasonló érveket használt, mint a pécsiek, amikor másfél éve saját kézbe vették a vízügyeket – szintén a Suez kárára. Hasonlóan drasztikus, néhol már a jogi határokat feszegető lépésekre azonban nem volt szükség, mivel a két vállalatnak 2009 végén lejárt a szerződése, s a város irányítói egyszerűen nem újították meg ezeket. Az Eau de Paris céget épp azért hozták létre már 2008 végén, hogy legyen idő felkészülni az átállásra. -->
