Az optimisták táborába tartozom, több tervezett intézkedés is előremutató, ami segíthet az országkockázati felárak csökkentésében – értékelte a Széll Kálmán tervet a Népszabadságnak Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Úgy látja, amennyiben sikerül végrehajtani a program fontosabb elemeit – ide sorolta a nyugdíjrendszert, a rokkantnyugdíjakat és a munkanélküliségi ellátásokat érintő elképzeléseket – és elérni a csomagtól várt megtakarítást, akkor a banki kamatok – az országkockázati felárak csökkenésén keresztül - is alacsonyabbak lehetnek, ez pedig a gazdasági növekedést ösztönözheti. Nem mindennel elégedett: a bankadó meghosszabbítása például épp ezzel ellentétes hatást fejt ki.
Maradok a helyemen, mert arra esküdtem fel, hogy a mandátumom lejártáig vezetem a jegybankot – tette újfent egyértelművé, hogy nem hajlandó lemondani. Pedig az MNB körül forrósodik a levegő: a korábbi jegybankelnök, Járai Zsigmond vezette felügyelőbizottság az MNB vezetésére nézve nem éppen hízelgő jelentést tett közzé a minap, és a monetáris tanácsban is a korábbi vezetéshez kötődő emberek kerülnek.
Simor András szerint a bizottsági jelentés tendenciózus és torz képet fest az MNB gazdálkodásáról, az új – beszélgetésünk idején még kinevezésükre váró - tagokat viszont szerinte át fogja hatni a monetáris tanács szellemisége. – Nem lehet szembemenni azzal, amire felesküdtek – jelentette ki a jegybankelnök, aki szóvá tette, hogy az MNB – szemben néhány elemzővel - nem kapott tájékoztatást a Széll Kálmán csomag tartalmáról, s az átalakult Költségvetési Tanácsot (melyben a jegybank elnöke is tag) sem méltatta a kormány arra, hogy megismertesse vele a csomag részleteit. Simor András meggyőződése, hogy annak tartalmát vizsgálnia kell a testületnek, erre szerinte a törvény kötelezi és egyben jogosítja fel a Költségvetési Tanácsot.
Nem kérdezték a véleményét az új tagok kapcsán
Mivel sem az Országgyűlés, sem a gazdasági bizottság nem kérte ki a jegybank véleményét a monetáris tanács új tagjaival kapcsolatban, ezért "nem tisztem véleményt mondani a monetáris tanács új tagjairól" - mondta az MNB elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón, egy kérdésre válaszolva.
Simor András aláhúzta: "utólag nem lenne sem etikus, sem professzionális véleményt mondani a személyekről". Ezzel együtt kiemelte: nagy szeretettel és tisztelettel várják őket a jegybankban, és mivel március 21. után látnak hozzá új munkájukhoz, sajnálják a jegybankban, hogy az új tagok még nem tudnak véleményt mondani sem az inflációs jelentés első változatáról, sem a stabilitási jelentés kereteiről, mivel azokat március 16-án tárgyalja még az új tagok nélkül a monetáris tanács.
Készüljön fel a harcra
Simor azt is elmondta, hogy a központi bank elnökét nem lehet megfenyegetni, vagy megfélemlíteni, és ezzel lemondásra kényszeríteni – írja a Bloomberg. Egy magas rangú kormányzati tisztségviselővel beszélgettem, aki néhány héttel ezelőtt azt mondta nekem, hogy kemény harcra készüljek fel abban az esetben, ha nem mondok le – nyilatkozta Simor, egy újságírói kérdésre.
Járai az MNB "ellen"
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottsága (fb) megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak - mondta Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának elnöke az MTI-nek a testület múlt pénteki ülését követően.
A testület megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél.
Simor "visszavág"
Az MNB működését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az ÁSZ által javasolt könyvvizsgáló cég és az Országgyűlés által választott tagokból, valamint az államháztartásért felelős miniszter képviselőjéből és a miniszter által megbízott szakértőből álló Felügyelő Bizottság is ellenőrzi - írta a Magyar Nemzeti Bank "Mi mennyi, miért és mihez képest" című válaszában, melyet Járai Zsigmond felügyelőbizottsági elnök vádjaival kapcsolatban hoztak nyilvánosságra.
Eszerint a jelenlegi elnök kinevezése óta eltelt három évben a könyvvizsgáló mindannyiszor megállapította, hogy az MNB-nek az Országgyűléshez is eljuttatott „éves beszámolója a bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad”, és a 2010. évi beszámolóban sem várható ettől eltérő megállapítás.
A kormány is támadta az MNB-t
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) minden kamatemelést indokolatlannak minősített. Mint ismert, a jegybank tavaly novemberben kezdett kamatemelési ciklusba: 5,25 százalékról emelte 6 százalékra a kamatot. Februárban megállt a szigorítási ciklus.
