A globális gazdasági kihívásokat vizslatja az IMF

A tanácskozáson elhangzott átfogó értékelések - ahogyan már korábban is - megállapították, hogy a világgazdaság fejlődését, a válságból való kilábalás időszakát továbbra is az egyensúlyhiány jellemzi: míg a fejlett államokban a korábbi ütemű növekedési pályára való visszatérés vontatottan halad, az élénkülési szakaszt némi késéssel követő munkaerőpiaci mutatók továbbra is gyengék, a felzárkózó térségek - elsősorban Ázsia és Latin-Amerika - éppen a túl erős növekedésből fakadó gazdasági túlhevüléssel szembesül.

    Az elmúlt héten és a hétvégén folyó megbeszélések keretében elhangzott: az élelmiszerárak most 36 százalékkal állnak magasabban mint egy évvel ezelőtt, emelkedésük tavaly június óta újabb 44 millióval növelte világszerte a szegénységi küszöb - napi 1,25 dollár - alatt élők számát.

Robert Zoellick a Világbank elnöke szerint a legfejlettebb országok G20 csoportja vezető szerepet játszhat a probléma enyhítésében. A Világbank emellett új magatartási kódex bevezetésén dolgozik az exporttilalmat elrendelő országok számára, és kívánatosnak tartja az élelmiszertartalékok mennyiségére és minőségére vonatkozó globális információáramlás javítását is.

    Az élelmiszer-egyensúly javításával kapcsolatban tett világbanki intézkedések között a mezőgazdasági termelés kiterjesztésének elősegítése, a termelésbe vonható területek nagyságának növelése szerepel a szegény fejlődő országokban. Erre a Világbank évi 7 milliárd dollárt költ közvetlenül.

    A tanácskozáson elhangzott, hogy az IMF a zavargásokkal és harci cselekményekkel küszködő észak-afrikai, illetve közel-keleti országok számára 35 milliárd dolláros hitelkeretet állít rendelkezésre, a gazdaságokat is jelentősen sújtó nehézségek áthidalására. Dominique Strauss-Kahn az IMF vezérigazgatója ezzel kapcsolatban nem célzott specifikusan egyetlen országra sem, amely segélyt kért volna.