Kérdéses, hogy a megemelkedett költségeket miből fedeznék a települések. A 30-40 ezer új óvodás évi ellátása ugyanis 13–20 milliárd forinttal kerülne többe. Ebből 6–10 milliárdot vállalna át az állam normatíva formájában, a fennmaradó 7,5–10 milliárd forintot az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk.
Az államkassza ugyanis nem fedezi az óvodai ellátás során felmerült költségeket, csupán hozzájárul azokhoz. Egy óvodás gyerek ellátása körülbelül 450-500 ezer forintba kerül évente. Ennek az összegnek az óvoda műszaki állapotától, felszereltségétől függően 45-50 százaléka állami támogatás, tehát megközelítőleg 220 ezer forint. A fennmaradó összeget az önkormányzatoknak kell biztosítani, amelyet helyi adóbevételekből fedezhetnek. Befolyásolja még a költségeket a személyzet életkora is: a jelenleg érvényes csoportonkénti előírás két óvónő és egy dajka. Ők a közalkalmazotti alapján kapják a fizetésüket. Ha idősebbek, hosszabb ideje vannak a pályán, a bérköltségük is nagyobb.
Az étkeztetés költségeit a szülőknek kell fizetniük. Ez az öszszeg az önkormányzati intézmények esetében 5-10 ezer forint körül mozog havonta. Ezenfelül a szülőknek a legtöbb helyen olyan fogyóeszközökkel is hozzá kell járulni az ellátáshoz, mint szappan, szalvéta, WC-papír. Persze az étkeztetés költségeit több gyerek esetén, illetve rászorultsági alapon részben vagy egészben átvállalhatja az állam.
Nem valószínű, hogy újabb csoportok számottevően emelnék a kiadásokat, csak a meglévő csoportokban lenne kicsivel több gyerek – mondta el lapunknak Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke hozzátette: elképzelhető, hogy azokban a térségekben, ahol arányaiban több fiatal, gyerekes pár lakik – mint például az agglomerációkban –, új csoportokat kell indítani, de a legtöbb helyen ebből nem lesz gond. Egy csoport optimálisan 20 gyerekkel működik, ám ezt fel lehet vinni 25-ig – véli Schmidt.
Némileg másként látja a helyzetet Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. „Egyetértek azzal, hogy a gyerekek hároméves kortól óvodába járjanak, ám ez az elképzelés már régebben is azon bukott meg, hogy nem volt elegendő férőhely. Nincs elég most sem” – nyilatkozta a Világgazdaságnak. A megnövekedett igényekhez a több férőhelyet az önkormányzatoknak kellene megteremteni. A forráshiányos települések azonban külön pályázati pénzek nélkül nem tudnák ezt a feladatot teljesíteni – véli Gémesi. Az elnök szerint az elképzelés megvalósulása esetén országos szinten nem lesz elegendő óvodai férőhely, igaz, szerinte nem is lesz túlságosan sok gyerek, aki az önkormányzati óvodákból kiszorul.
A kérdés azonban az, hogy ha mégis sikerül megteremteni az új férőhelyeket, miből fizetik az önkormányzatok a megnövekedett működési költségeket. Jelenleg ugyanis nincs erre irányuló pályázat, a működést több gyerek esetén is az állami normatíván felül az önkormányzatoknak kell állniuk.
Orbán visszavonatta a koncepciót
Orbán Viktor miniszterelnök új felsőoktatási koncepció kidolgozását kérte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól a szerdai kormányülésen – adta hírül a távirati iroda kormánypárti forrásra hivatkozva. A kormányfő többek között a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta. Hoffmann Rózsának két hét áll rendelkezésére, májusban tárgyalhat a kormány ismét az anyagról. Meg nem erősített információk szerint Orbán rögzítette: az sem elképzelhetetlen, hogy összesen három állami egyetem maradjon, a többi oktatási intézmény fennmaradásáról vagy bezárásáról pedig a piac döntsön.
