Tovább lassult a gazdaság
Szinte megállt áprilisban a magyar gazdaság bővülése, habár eddig sem mutatott kirobbanó formát. A Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) 0,1 százalék alatti növekedésről tanúskodik, amely érezhető lassulást jelent márciushoz képest. Az előző hónapban még 0,24 százalékos volt szezonálisan kiigazítva a bővülés, az azt megelőző három hónapban pedig a 0,3 százalékot is meghaladta.
Egy hónap adata alapján ugyan még korai a trend megszakadásáról beszélni, és egyelőre más jelzőszámok sem indokolják ezt, azonban az előrejelzések szerint aligha marad fenn sokáig a viszonylag gyors növekedés. A belső piac ugyanis még mindig nem talált magára: hiába hagyott az új szja-szabályozás összességében több pénzt a lakosságnál, az a magasabb jövedelemmel rendelkezőknél landolt, így csak kisebb részben élénkíti a fogyasztást. A gazdaságot továbbra is a váratlanul hosszúra nyúló nyugat-európai konjunktúra húzza, de ennek előbb-utóbb véget vet a szinte minden országra kiterjedő költségvetési kiigazítás.
A GYIA összetevői közül hat mutatott a növekedés irányába és négy a csökkenésébe. A pénzügyi indexek vegyesen alakultak, csak a reálkamat, illetve a hosszú és rövid lejáratú hozamok különbségének csökkenése volt kedvező hatással reálgazdasági szempontból. Egyelőre azonban inkább csak arról lehet beszélni, hogy kevésbé fékezik ezek a tényezők az amúgy sem túl élénk beruházási kedvet. A gazdasági aktivitást jelző pénzmennyiség-mutató viszont visszaesett, és ugyanez volt a helyzet a fogyasztási hitelek inflációtól megtisztított állományával. Javult viszont a tőzsdeindex, amely elsősorban a nagyvállalatok teljesítményét tükrözi vissza.
Az exportpiacok keresletére nézve kedvező jel, hogy a német üzleti várakozások tovább javultak, mostanában szinte minden hónapban évtizedes csúcsot döntenek. A GYIA másik részmutatóját, az ipari termelést is kedvezően befolyásolta ez, és ezúttal még a szektor belföldi értékesítése is némi bővülést mutatott, legalábbis az előző hónaphoz viszonyítva. A belső piacról szintén viszonylag kedvező hír, hogy a munkakeresés átlagos időtartama kissé lerövidült. A munkaerőpiac azonban összességében alig van jobb állapotban, mint a mélypontot jelentő 2009 végi időszakban. A munkával rendelkezők sem költekezhetnek virgonc módon, a reálkeresetek havi szinten – a megugró infláció következtében – zsugorodtak. Az egyetlen pozitívum, hogy a forintárfolyam tavalyhoz képest sokkal stabilabbá és valamelyest erősebbé is vált, így a devizahitelesek helyzete nem romlik tovább.
A gazdasági kilátások a jelenlegi trendek alapján nem túl kedvezők, ha nem sikerül az első hónapok tempóját újra felvenni, akkor alighanem a 3 százalék alatti növekedést előre jelzők prognózisa jön be. Szinte minden szakértő a szokásosnál jelentősebb bizonytalanságról beszél, egyelőre nehéz megsaccolni, meddig tart az európai konjunktúra, és meddig drágulnak a nyersanyagok, illetve az energiahordozók. A magas munkanélküliség mellett pedig kérdéses, lehet-e érdemi hatása például a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetésének a lakossági keresletre.
Így készül a GYIA-mutató
A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leading indikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre.A GYIA mindig az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel az előbb említett jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. Ennek az a gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a hazai folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nemritkán több hónap elteltével látnak csak napvilágot.
A Világgazdaság mutatójának hátteréről lásd bővebben: http://www.vg.hu/gyiamutato
A GYIA mindig az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel az előbb említett jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. Ennek az a gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a hazai folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nemritkán több hónap elteltével látnak csak napvilágot.
A Világgazdaság mutatójának hátteréről lásd bővebben: http://www.vg.hu/gyiamutato-->
