Az egyik fontos változás az lesz, hogy korábban az ellenőrzött szervezetet semmi nem kötelezte a vizsgálat során feltárt hiányosságok kijavítására, a jövőben azonban minden ÁSZ-ellenőrzés után – meglehetősen szoros határidővel – köteles lesz intézkedési tervet készíteni a megállapított hiányosságok felszámolására.
Az ÁSZ jogkörét kibővítő törvény július elsején léphet hatályba – mutatott rá Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke a testület tegnapi ülésén, ahol a jogszabályjavaslatot vitatták meg a képviselők. Rogán Antal hangsúlyozta: az Állami Számvevőszékről szóló javaslat lesz az első olyan törvény, amely az új alkotmányból következik, és amelynek elfogadása kétharmados szavazati arányt igényel.
„Az új törvény rámutat arra, Magyarország számára kiemelten fontos a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, akárcsak az, hogy a következő években olyan költségvetési politika valósuljon meg, amely lehetővé teszi az ország vagyonának növekedését és az államadósság csökkenését” – fejtette ki az ülésen Rogán Antal. Ugyanitt Domokos László, az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: mára érett meg a helyzet arra, hogy átalakuljon a számvevőszék működése.
Hozzátette: egyetértenek a gazdasági bizottság javaslatával. Utóbbi elfogadása esetén Domokos László az ÁSZ elnökeként új „fegyelmező” eszközzel gazdagodhat. Az újonnan bevezetendő elnöki figyelemfelhívó levél lényege, hogy azt olyan esetekben bocsátanák ki, amikor a jogszabálysértés vagy a pazarló felhasználás súlyosabb szankciók bevetését nem követeli meg. Az elnöki figyelemfelhívó levél célja a jogellenes állapot megszüntetése, valamint az ebből származó esetleges károk megelőzése. Az új eszköz tekintélyét növeli, hogy az abban foglaltak alapján megtett lépésekről az ellenőrzött szervezet vezetője köteles értesíteni az ÁSZ elnökét.
A nagyobb szigor irányába mutat az is, hogy az ellenőrzött a szükséges adatok és dokumentumok rendelkezésre bocsátásával köteles közreműködni a vizsgálat lefolytatásában. Ha ennek nem tesz eleget, közreműködését az ÁSZ kikényszerítheti.
Előrelépést remélnek a számvevők attól is, hogy az új törvény immár nem határozza meg az ÁSZ-ellenőrzések típusát és módszertanát. Ennek oka, hogy – a törvényjavaslat indokolása szerint – az ellenőrzés módszertana folyamatosan változó, bővülő ismeretanyag, amelyre jelentős hatással vannak az időnként közzétett részletes nemzetközi standardok is. A törvény éppen ezért a szabályok és módszerek kialakítását az ÁSZ-ra bízza, ám előírja ezek nyilvánosságra hozását is.
A mindenkori ÁSZ-elnök szerepét növeli, hogy a jövőben a számvevőszék ellenőrzési tervének elkészítése és jóváhagyása az ő feladata lesz. A szervezet függetlenségét hivatott biztosítani az a rendelkezés, miszerint az ÁSZ éves költségvetése nem lehet kevesebb az előző évinél, az Állami Számvevőszék részére pedig törvény új feladatot csak úgy állapíthat meg, ha az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet is a szervezet rendelkezésére bocsátja. A számvevőkre a jövőben a jelenleginél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak.
Fontosabb ellenőrzési területek
l államháztartási gazdálkodásl a költségvetési javaslat megalapozottsága és teljesíthetősége
l a beruházási előirányzatok felhasználása
l a társadalombiztosítási és az elkülönített állami pénzalapok
l a helyi és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása
l az államháztartás körébe tartozó vagyonkezelés
l a költségvetésről készült zárszámadás
l az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenysége
l a költségvetési javaslat megalapozottsága és teljesíthetősége
l a beruházási előirányzatok felhasználása
l a társadalombiztosítási és az elkülönített állami pénzalapok
l a helyi és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása
l az államháztartásból ingyenesen juttatott vagyon felhasználása
l az államháztartás körébe tartozó vagyonkezelés
l a költségvetésről készült zárszámadás
l az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenysége -->
