Hiába akarják Orbánék, a cégek nem kérnek a szakmunkásokból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA megkérdezett 1200 cég közel háromnegyede foglalkoztat szakmunkást (a mezőgazdaságban és az idegenforgalom, vendéglátás ágazatban szinte minden cég). A szakmunkásokat foglalkoztató cégek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen fogadna szakmunkás-diákot szakmunkásképző iskolát helyettesítő gyakorlati képzés, oktatás keretében, míg 58 százalék elzárkózott ettől. A pozitívan nyilatkozók aránya a cég méretével párhuzamosan emelkedik, legkisebb arányban az 50 fő alatti, legnagyobb arányban az 500 fő felettiek jelezték, hogy foglalkoztatnának szakmunkás-tanulót.
Az ágazatok közül kiemelten pozitívan nyilatkoztak az idegenforgalom, vendéglátás cégei, 71 százalékuk foglalkoztatna gyakorlati képzés keretében szakmunkás diákot. Ők azok, akik nyári gyakorlatra eddig is kiemelkedően nagy arányban alkalmaztak diák-munkaerőt. Mivel a pénzügyi szektor cégei és a gazdasági szolgáltatók elsősorban diplomásokat és érettségizetteket foglalkoztatnak, legkisebb arányban ők álltak pozitívan a kérdéshez.
A javaslat szerint 15 éves kortól már munkába állhatnának a diákok. A nappali tagozatos szakiskolai képzésben a 2010/11-es tanévben 139 ezer fő tanult. Arányosan számítva, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatának elfogadásával, újabb 93 ezer fő kerülne a munkaerőpiacra szakmunkás végzettség nélkül (induláskor betanított munkásként).
A GKI felmérése alapján igen kérdéses, hogy ekkora tömegű diákot ténylegesen fel tudna-e szívni a vállalkozói szféra, hiszen éppen a kkv-k körében a legkisebb az alkalmazási szándék, miközben ők foglalkoztatják a felnőtt munkavállalók közel kétharmadát. Mindez arra utal, hogy a munka világát érintő törvénykezés során is kockázatos a hatásvizsgálatok nélküli ad-hoc törvényalkotás - áll a GKI megállapításában.
