Ennek köszönhetően nagy érdeklődés övezte a tanácskozást, amely a fenntartható mezőgazdasággal és élelmiszeriparral kapcsolatban az innováció kulcseszközeként a tudástranszfert állította a figyelem középpontjába.
Rudolf W. Strohmeier, az Európai Bizottság illetékes főigazgató-helyettese az EU 2020-as stratégia innovációs lehetőségeit mutatta be a tanácskozás résztvevőinek, s értésre adta, hogy ezek kihasználására az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is van mód. „Az versenyképességének javítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bír minden innovációs kezdeményezés” – mondta.
A hagyományos élelmiszerek Európa különleges örökségei közé tartoznak, s ezek termelése és kereskedelme fontos megélhetési forrás számos régió számára. Erre hívta fel a figyelmet Susanne Braun, a Stuttgarti Egyetem professzora, aki különleges lehetőséget lát abban is, hogy Európa- és világszerte megnőtt a kereslet az egészséges és természetes élelmiszerek iránt.
Ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy számos akadályba ütközik az ezeket a termékeket előállító, jellemzően kis- és középvállalkozások, például ha a tudástranszfer lehetőségeivel élni kívánnak. Ezért egy információshop felállítását indítványozta, amely a mezőgazdasági termékekre, az élelmiszerekre vonatkozóan minden tájékoztatást megadhat az innovációs lehetőségekről, s fontos szerepet tölthet be az akadályok lebontásában és a korszerű, egészséges termelési eljárások kialakításában, illetve elterjesztésében, továbbá az európai élelmiszer-biztonsági előírások betartatásában is. Szerinte egyszerre szolgálhatja ez a hálózat a hagyományos élelmiszerek megőrzését és megóvását, a korszerű termelési eljárásokhoz való hozzáférést és az egészséges táplálkozás iránti fogyasztói igények kielégítését.
Magyar részről többek között Bedő Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója beszélt a tudástranszfer jelentőségéről. Nézete szerint az agrárium szempontjából kivételes lehetőséget teremt a kormány és az EU támogatási politikája a tudástranszfer ösztönzésére. A tekintélyes szakember jó példaként említette a kutatóintézet és a spin-off cégek együttműködését, például a gabonatermesztési technológiafejlesztés és finanszírozás terén, amelynek egyik konkrét eredménye a híres Gyermelyi Tészta.
A téma rendkívüli időszerűségét bizonyítja, hogy nem is tudtak minden részvételi kérelmet elfogadni a budapesti konferenciára. Antal Zsuzsa, a TéT Alapítvány projektmenedzsere szerint magyar szempontból fontos eredménynek mondható az, hogy sikerült bizottsági szakembereket és hazai döntéshozókat egy asztalhoz ültetni az innováció lehetőségeinek áttekintésére.
