Az eredmények szerint az Országgyűlés által a fejlesztési támogatások összehangolására – a forráskoordinációra –megfogalmazott követelmény az önkormányzatok által igénybe vett hazai fejlesztési támogatásoknál nem érvényesült. Az önkormányzatok egyidejűleg több helyről, különböző pályázati feltételekkel igényelhettek támogatást. A támogatási célok között átfedések voltak.
A támogatott célok kiterjedtek az önkormányzati feladatok szinte teljes körére. A támogatások kilenctizede önkormányzati kötelező feladatellátást szolgált. A pályázható támogatások, a támogatott célok folyamatosan változtak, így azok az önkormányzatok számára nem voltak kiszámíthatóak és hosszabb távra tervezhetőek. Az előirányzatok a bázis előirányzat és a költségvetési korlátok figyelembevételével, illetve a költségvetési törvények vitájában alakultak ki. Az önkormányzatok igényei minden évben (másfél-tízszeresen) meghaladták a rendelkezésre álló lehetőségeket.
A fejlesztési forrásokat döntően pályázati úton használták fel, amelyek nyilvánossága megfelelő volt. Ez alól kivételt képeztek az egyes évek végén fennmaradó pénzek elosztását szolgáló, kormányhatározatok alapján juttatott, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokból megítélt egyedi támogatások.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben 2000-től előírt, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben maghatározott területi monitoring rendszer kialakítására vonatkozó kormányrendelet csak 2010. áprilisban lépett hatályba. Még mindig hiányzik azonban a különböző támogatások összehangolását, a támogatásokkal megvalósuló programok nyomon követését biztosító információs rendszer.
Az önkormányzatok felhalmozási kiadásaik mintegy egynegyedét valósították meg tisztán hazai célú fejlesztési célú támogatással. Ezer forint támogatással 460 forint saját és egyéb forrást mobilizáltak. A fejlesztésekhez a pályázatban megjelölt saját források rendelkezésre álltak. Az utófinanszírozással biztosított fejlesztési célú támogatások az önkormányzatok 31,3 százalékánál likviditási problémát okoztak, amelyet hitellel hidaltak át.
Összességében a támogatási rendszer nem volt hatékony, mert az Országos Fejlesztési Koncepcióban és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban kitűzött célok teljesítéséhez elvégzendő feladatokat, azok megoldásának, mérésének, értékelésének egységes módját nem határozták meg. A támogatási rendszer sokcsatornás, elaprózott, széttagolt és nehezen átlátható volt. A támogatási célok összehangolása nem történt meg.
