A térség országaihoz többnyire a külső ársokkok idején közeledtünk terén, ilyen időszak volt például az első, 2007 végén kezdődött nyersanyagár-robbanás. A legnagyobb távolodás eközben hazai gazdaságpolitikai lépésekhez köthető, a legmeredekebb drágulási hullámokat áfaemelések és más, szabályozott árakhoz köthető hatások okozták. 2009-ben például emiatt nem használtuk ki a válság és a nyomott kereslet árfékező hatását, miközben a szomszédos államok többségében megtört a drágulás. Néhány hónapra az egész unió legmagasabb áremelkedésének kétes dicsősége jutott nekünk.
Az áfahatás tavaly nyáron esett ki az éves inflációs számból, azóta viszont ismét közelebb kerültünk a régiós átlaghoz, áprilisban például már csak 0,6 százalékponttal voltunk az átlag fölött. Ha az eurózóna átlagához viszonyítjuk a magyar pénzromlást, akkor természetesen kedvezőtlenebb a kép. Még most is 1,6 százalékponttal magasabb a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon, de ez még mindig sokkal kedvezőbb, mint az elmúlt évek átlaga, sőt, 2007 eleje óta csak egyszer volt ennél alacsonyabb az eltérés.
A fejlettebb tagállamokban azonban a hazainál kisebb mértékben jelent meg az élelmiszerek magas ára az inflációban, mivel kisebb súlyt képviselnek az ottani fogyasztói kosárban. A teljes képhez hozzátartozik, hogy azért is tudott relatív értelemben javítani a magyar monetáris politika, mert a hazai kereslet sokkal lassabban áll talpra, mint a fejlett, de akár a környező, felzárkózó országokban. A fogyasztás tavaly csak egyetlen negyedévben tudott pozitív növekedést felmutatni, miközben az EU nagyobbik részében már a válság előtti szintet közelítik. Kivétel persze a pénzügyi gondokkal sújtott eurózóna-periféria, ahol a magyarnál is meredekebben esnek vissza a belső piacok. A gyengülésnek indult lakossági bizalom alapján ez a különbség továbbra is segítheti a dezinflációt.
A következő hónapokban még tovább mérséklődhet Magyarország inflációs többlete, az előrejelzések szerint év végéig 4 százalék alá, jövőre pedig a 3 százalékos cél közelébe csökkenhet az áremelkedés. Eközben a nyersanyagdrágulás külföldön emelkedő trendet okoz a fogyasztói árakban, de a monetáris hatóságok a törékeny növekedés miatt vonakodnak szigorítani a feltételeken.
Az Európai Központi Bank ugyan emelt már kamatot, és készül is hasonló lépésre, de még ezzel együtt is mindössze 1,5 százalékos lehet az irányadó ráta a nyár végén is. Az MNB viszont igyekezett elébe menni a drágulásnak, és viszonylag korán, 2011 elejére 6 százalékra emelte az alapkamatot. A nyersanyagársokk másodkörös hatásának, azaz más termékek árába történő begyűrűzésének megfékezéséhez ez is elég a monetáris tanács, de a piaci konszenzus szerint is.
