A térség országaihoz többnyire a külső ársokkok idején közeledtünk infláció terén, ilyen időszak volt például az első, 2007 végén kezdődött nyersanyagár-robbanás. A legnagyobb távolodás eközben hazai gazdaságpolitikai lépésekhez köthető, a legmeredekebb drágulási hullámokat áfaemelések és más, szabályozott árakhoz köthető hatások okozták. 2009-ben például emiatt nem használtuk ki a válság és a nyomott kereslet árfékező hatását, miközben a szomszédos államok többségében megtört a drágulás. Néhány hónapra az egész unió legmagasabb áremelkedésének kétes dicsősége jutott nekünk.
Az áfahatás tavaly nyáron esett ki az éves inflációs számból, azóta viszont ismét közelebb kerültünk a régiós átlaghoz, áprilisban például már csak 0,6 százalékponttal voltunk az átlag fölött. Ha az eurózóna átlagához viszonyítjuk a magyar pénzromlást, akkor természetesen kedvezőtlenebb a kép. Még most is 1,6 százalékponttal magasabb a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon, de ez még mindig sokkal kedvezőbb, mint az elmúlt évek átlaga, sőt, 2007 eleje óta csak egyszer volt ennél alacsonyabb az eltérés.
A fejlettebb tagállamokban azonban a hazainál kisebb mértékben jelent meg az élelmiszerek magas ára az inflációban, mivel kisebb súlyt képviselnek az ottani fogyasztói kosárban. A teljes képhez hozzátartozik, hogy azért is tudott relatív értelemben javítani a magyar monetáris politika, mert a hazai kereslet sokkal lassabban áll talpra, mint a fejlett, de akár a környező, felzárkózó országokban. A fogyasztás tavaly csak egyetlen negyedévben tudott pozitív növekedést felmutatni, miközben az EU nagyobbik részében már a válság előtti szintet közelítik. Kivétel persze a pénzügyi gondokkal sújtott eurózóna-periféria, ahol a magyarnál is meredekebben esnek vissza a belső piacok. A gyengülésnek indult lakossági bizalom alapján ez a különbség továbbra is segítheti a dezinflációt.
A következő hónapokban még tovább mérséklődhet Magyarország inflációs többlete, az előrejelzések szerint év végéig 4 százalék alá, jövőre pedig a 3 százalékos cél közelébe csökkenhet az áremelkedés. Eközben a nyersanyagdrágulás külföldön emelkedő trendet okoz a fogyasztói árakban, de a monetáris hatóságok a törékeny növekedés miatt vonakodnak szigorítani a feltételeken.
Az Európai Központi Bank ugyan emelt már kamatot, és készül is hasonló lépésre, de még ezzel együtt is mindössze 1,5 százalékos lehet az irányadó ráta a nyár végén is. Az MNB viszont igyekezett elébe menni a drágulásnak, és viszonylag korán, 2011 elejére 6 százalékra emelte az alapkamatot. A nyersanyagársokk másodkörös hatásának, azaz más termékek árába történő begyűrűzésének megfékezéséhez ez is elég a monetáris tanács, de a piaci konszenzus szerint is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.