Ha a törvényjavaslatot jelenlegi formájában fogadja el a parlament, a jövőben nem kaphatna szociális segélyt az, aki elutasítja a neki felkínált és a törvényben előírt feltételeknek megfelelő közmunkát. Ez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 182 ezer embert érinthet, jelenleg ugyanis ennyi munkanélküli kap úgynevezett bérpótló juttatást vagy szociális segélyt.
A kormány szándékai között szerepel az is, hogy a segély és a közmunkáért kapható bér összegét érzékelhetően elválassza, mégpedig az utóbbi javára. A törvényjavaslat egészen pontosan arról is rendelkezik, hogy a segély nem lehet magasabb, mint a közmunkáért kapható bér 90 százaléka.
A közmunkásoknak ráadásul nem az általános minimálbért (jelenleg havonta 78 ezer forint) kellene fizetni, hanem a kormány által rendeletben megszabott, úgynevezett közfoglalkoztatási bért. Ez az összeg minden bizonnyal alacsonyabb lesz a mindenkor érvényes minimálbérnél. A jövőben tehát vélhetően jobban megéri majd a vállalkozásoknak a rendszerén keresztül munkaerőt találni, így ugyanis mérsékelhetik bérköltségeiket.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábban többször is hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb arányban helyezkedjenek el a versenyszférában. A jövőben a közbeszerzési pályázatok elbírálásánál is figyelembe veszik az adott cég közfoglalkoztatásban való részvételét, igaz, az még nem világos, a gyakorlatban milyen előnyt jelent majd mindez a pályázatokon.
A kormány szándékai között szerepel a közfoglalkoztatás lehetőségeinek kihasználása a nagy, országos jelentőségű beruházásokban is.
Orbán Viktor egy közelmúltban tett nyilatkozata szerint várhatóan már néhány hét múlva, július elején kísérleti jelleggel elindul néhány olyan nagyberuházás, amelyekben közmunkások is részt vesznek. Az ilyen programok munkaerőigényét vélhetően nem lehet helyben biztosítani, így a jövőben akár többórás utazási idő esetén is el kell vállalni a munkát az érintettnek.
