Borús jövőképet vázolt a jegybank

Az MNB bemutatta legfrissebb inflációs jelentését, amelyben a jegybank legfrissebb prognózisai találhatók. Bár a keddi kamatülést követően már közölt előzetes számokat Simor András jegybankelnök, már akkor jelezte, hogy ezeket felülírták a prognózis készítésének lezárását köve-tően nyilvánosságra került kormányzati intézkedések. Utóbbiak figyelembevételével ugyanis még az 1,5 százalékot sem éri el jövőre a GDP-növekedés, miközben nyár elején még azon vitáztak az elemzők, hogy a 3 százalékot sikerül-e elérni.

A borúsabb jóslatok hátterében a gyengébb világgazdasági növekedés áll. Idén nyárig fokozatos kilábalás volt, amelyet főleg az export vezérelt, míg belföldön elhúzódó mérlegkiigazítás zajlott – állapította meg Virág Barnabás, az MNB szakértője az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Nyár óta viszont egyre nő a recesszió visszatérésének rizikója az európai gazdaságban,

és a bankrendszer tőkehelyzetét érintő negatív folyamatok is zajlanak – tette hozzá. Az általános hangulatromlás miatt a magyar kockázati felár emelkedett, ami a finanszírozásunkat megnehezíti.

Vérszegény növekedési kilátások jellemzik a magyar gazdaságot, csak az autóipari nagyberuházások 2012-es aktiválása jelent növekedési esélyt – derült ki a prezentációból. A világban is egyre több indikátor jelzi, hogy több gazdaság ismét recesszióba sülylyedhet. A magyar exportőrök számára létfontosságú német ipari exportban is jelentkeznek ezek a kedvezőtlen jelek, 2010 vége óta egyértelműen lassuló tendencia bontakozik ki. A következő két évben a felvevőpiacainkon egy százalék körüli bővülés lehet – vázolta a nemzetközi kilátásokat az MNB-s szakértő.

A munkaerőpiacon az aktivitás emelkedik, a válságok során ez a legtöbb országban ugyanígy történik, és ehhez járul hozzá a kormányzat nyugdíjazást szigorító csomagja is. A foglalkoztatásban azonban főként a munkaerő-kölcsönzés és részmunkaidős foglalkoztatás terén volt emelkedés. Összességében, az elmúlt

negyedévekhez hasonlóan laza munkaerőpiac jellemző.

A béremelkedést gyorsnak találja a jegybanki stáb, a termelékenység növekedését is meghaladja sok helyen. Magyarázatként elhangzott, hogy részben történhetett egy fehéredés, másrészt képzettségbeli eltérések vannak a munkaerő-kereslet és

-kínálat között, ez egyes rétegekben felhajtja a béreket. Jövőre teljesen kivezetik az adójóváírást, ami a gyermektelen munkavállalóknál az alsóbb fizetési kategóriákban 17 százalék körüli nominális csökkenést idéz elő. Ezt a családi kedvezmény tompítja valamelyest, illetve ezt igyekszik kompenzálni a kormány a 92 ezer forintos minimálbérrel. A minimálbér jelentős emelése azonban megkérdőjelezi a foglalkoztatási kilátásokat.

A büdzsé területén is kockázatot lát a jegybanki stáb. A konvergenciaprogrammal és a Széll Kálmán-tervvel összhangban tovább erősödnek az aktivitás növelésére irányuló programok. A képzettségbeli problémák miatt ugyanakkor a visszatérők csak kis része talál helyet a magánszektorban, főként a minimálbér-emelkedés miatt. Végül feketedhet is a foglalkoztatás, például a részmunkaidős foglalkoztatás indokoltnál jelentősebb emelkedésével. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés is tovább növeli a feszültséget a büdzsében, a jövő évi, 2,5 százalékos hiánycéllal szemben az eddig ismertté vált és azonosítható lépések nagy részének figyelembevételével 3,4 százalékra teszi az MNB a 2012-es deficitet.

A jegybanknál szigorodó hitelezési feltételekkel kalkulálnak, nem következett be a várt fordulat, csak 2012 végére, 2013 elejére várnak növekedést. Tartósan magas megtakarítások jellemzik majd a következő évet is, a fogyasztási ráta a 2000-es évek

elején tapasztalt alacsony szinten lehet. Ez hozzájárul a külső egyensúly javulásához, amely a következő évben is újabb csúcsot érhet el, 5 százalék körüli többlete lehet a magyar gazdaságnak.

Az inflációs tényezők közül a gyenge kereslet a következő évben is meghatározó lesz, az elmúlt két évben látható, 2 százalék körüli szinten maradt a keresleti inflációs nyomás. A munkaerőpiac oldaláról szintén továbbra is alacsony a nyomás,

de a költségtényezők, elsősorban az indirekt adók következtében mégis elérheti jövőre a 4,7 százalékot a pénzromlás üteme.

Technikailag a múlt héten bejelentett áfaemelés 1,3 százalékponttal emelné az árszínvonalat, de a legutóbbi ilyen lépés során csak a kétharmada jelent meg az árakban. Ezért 0,8 százalékos áfahatással kalkulálnak. Meglepő módon a jövedékiadó-emelésnek hasonló nagyságrendű hatása lehet, még úgy is, hogy például a gázolajra rakódó teher növekedése nem gyűrűzik tovább a gazdaságban, mivel a fuvarozókat kompenzálja a kormány.

a jegybank, az idei számok sem alakulnak megnyugtatóan. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. augusztus végi hiánya 1544,6 milliárd forintra teljesült, ez a törvényi módosított előirányzat 130,4 százalékát éri el. Az év végére várható 529 milliárd forintnyi magánnyugdíjvagyonból származó bevétellel azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint tartható az idei egyenlegterv.

a jegybank, az idei számok sem alakulnak megnyugtatóan. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. augusztus végi hiánya 1544,6 milliárd forintra teljesült, ez a törvényi módosított előirányzat 130,4 százalékát éri el. Az év végére várható 529 milliárd forintnyi magánnyugdíjvagyonból származó bevétellel azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint tartható az idei egyenlegterv.-->