További rémes hírek az EU-ból
A tegnap kiadott előrejelzés szerint előfordulhat, hogy az év végére stagnálás közeli helyzetbe jut az eurózóna gazdasága. Az EU hét legnagyobb gazdaságának adatai alapján készült előrejelzés szerint a valutaunió GDP-je a harmadik negyedévben 0,2, az év utolsó három hónapjában – alig elkerülve a stagnálást – 0,1 százalékkal bővül majd az előző negyedévhez képest.
A brüsszeli testület a májusi előrejelzésében mindkét időszakra még 0,4 százalékos növekedést jelzett előre. Az első negyedév vártnál jobb GDP-adatának köszönhetően összességében a tavaszi becsléséhez hasonlóan azt várja a bizottság, hogy az eurózóna az idén 1,6 százalékkal bővül.
Az Európai Bizottság legnagyobb gazdaságának és a magyar export fő piacának számító Németország növekedési kilátását a harmadik negyedévre vonatkozóan 0,4, míg a negyedik negyedévre 0,2 százalékra mérsékelte a korábbi, mindkét időszakra vonatkozó 0,5 százalékról. Mindamellett az egész évre vonatkozóan a tavaszi 2,6 százalékkal szemben most 2,9 százalékos német GDP-bővülést vár Brüsszel. Olaszország esetében a bizottság viszont egyenesen azt valószínűsíti, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben is stagnálni fog a gazdaság.
„Az európai gazdaság kilátásai romlottak az utóbbi időszakban, ugyanis a szuverén adósságválság súlyosbodott, és a pénzpiaci zavarok is kihatottak a reálgazdaságra” – indokolta a növekedési előrejelzés rontását Olli Rehn. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa kiemelte: az EU gazdaságát egyszerre érinti az egyre bizonytalanabb külpiaci környezet és a visszaeső hazai kereslet. Mindamellett Rehn nem számít újabb recesszióra, vagyis W alakú válságra Európában. Brüsszel a világgazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését is rontotta. Eszerint az idén mintegy négy százalékkal nőhet a globális GDP. Az EU ezt a romló világkereskedelmi adatokra, illetve arra alapozza, hogy vesztett lendületéből az amerikai gazdaság kilábalása is.
Csökkenő inflációs veszély
A GDP-növekedés mellett az inflációra vonatkozó előrejelzését is csökkentette a tavaszi becsléshez képest az Európai Bizottság. Eszerint az idén 2,5 százalék lehet az infláció mértéke az eurózónában szemben a májusban becsült 2,6 százalékkal. Az Eurostat tegnap kiadott adatai szerint az előzetes becslésnek megfelelően augusztusban havi szinten 0,2, éves alapon 2,5 százalékkal nőttek az árak az eurózónában. A tegnap közölt adatok is megerősítik, hogy jelenleg jóval kisebb az inflációs veszély az eurózónában, mint ahogy azt még pár hónappal ezelőtt gondolta az Európai Központi Bank.A testület az idén már kétszer emelte meg az év első felében – főként a megugró energiaárak következtében – még fenyegetőnek tűnt inflációs kockázat miatt (áprilisban 2,8 százalék volt a drágulás mértéke) az alapkamatot. A csökkenő infláció, illetve az eurózóna gazdaságának lassulása miatt egyre biztosabbnak tűnik, hogy az EKB, ellentétben a tavaszi elemzői várakozásokkal, az idén már nem növeli a jelenleg 1,5 százalékon álló kamatszintet.
A testület az idén már kétszer emelte meg az év első felében – főként a megugró energiaárak következtében – még fenyegetőnek tűnt inflációs kockázat miatt (áprilisban 2,8 százalék volt a drágulás mértéke) az alapkamatot. A csökkenő infláció, illetve az eurózóna gazdaságának lassulása miatt egyre biztosabbnak tűnik, hogy az EKB, ellentétben a tavaszi elemzői várakozásokkal, az idén már nem növeli a jelenleg 1,5 százalékon álló kamatszintet. -->
