Az integrált jelentésé lehet a jövő
Később, a 2000-es években a környezeti jelentések helyét kezdték átvenni a még szélesebb látókörű, az érintettek lehető legnagyobb részét lefedő fenntarthatósági jelentések. Ezekben már nemcsak a működésük környezeti-fizikai hatásait mutatták be a cégek, hanem a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóságot is. Egy ilyen jelentés elkészítése komoly előrelépésnek tekinthető minden vállalat életében, és egyértelműen tudatos megközelítésről árulkodik.
Reiniger Róbert, a Deloitte Zrt. környezetvédelmi tanácsadás üzletágának vezetője szerint azonban mindaddig nem kaphat elég ösztönzést a fenntarthatósági szemlélet átfogó alkalmazására egy vállalat, amíg az elszeparáltan, szigetszerűen van csak jelen a vállalati működésben.
A jelenleg készülő fenntarthatósági jelentések tartalmi hiányossága, hogy a vállalatok elsősorban kommunikációs eszközként kezelik azokat, ahelyett, hogy a jelentések elemeit akár az üzleti stratégia megalkotásában, akár a napi döntéshozatalban felhasználnák. Így elesnek mindazoktól az üzleti előnyöktől is, amelyeket a fenntarthatósági szempontok tudatos, üzleti szemléletű érvényesítése jelenthetne számukra. A jelentések nem elegendően körültekintő készítését jelzi továbbá, hogy a jelenlegi gyakorlat mellett a jelentések gyakran nem azonosíthatják egyértelműen a „címzettjeiket”, vagyis a legfontosabb érdekelt felek (legyenek akár befektetők vagy a létesítmények közelében élők) nem érzik magukat megszólítva.
A továbblépés egyik legfontosabb eszköze, hogy az „egy cég, egy jelentés” elvet követve az üzleti és a fenntarthatósági jelentések egybefűzve, egymással összhangban készüljenek el. Az integrált jelentésekben a vállalati teljesítményt több szempontból vizsgálva, szélesebb látókörrel lehet bemutatni, jelentős hangsúlyt helyezve a társaság stratégiájára, működésének fenntarthatóságára. Fontos, hogy az integrált jelentésekben a jelenleginél rövidebben, lényegre törőbben, de pontosan szerepeljenek a közölni kívánt információk, mert a megcélzott széles érdekelti kör számára csak így válnak érthetővé, az üzleti oldal számára pedig áttekinthető, döntéseket támogató tartalommá.
Az integrált jelentések elterjedéséhez fontos az is, hogy megfelelő indikátorok álljanak rendelkezésre, mivel a fenntarthatóság mérésének még nincs olyan múltja, mint az üzleti teljesítmény számszerűsítésének. Érdekes és üzleti szempontból is hasznos összehasonlítási alapot jelentene, ha a vállalatok hitelesen, ellenőrizhető módon lennének képesek bemutatni például azt, hogy egységnyi bevételt, profitot pontosan mekkora külső környezeti, társadalmi vagy gazdasági hatás árán sikerül megtermelniük. Bár az ilyen mérőszámok ma még hiányoznak, az üzleti döntések meghozatalakor már nem példa nélküli, hogy egy nagyvállalat a logisztikai bázisa helyének kiválasztásakor vagy a beszállítói szerződései megkötésénél döntési szempontként tekint a vállalat ökológiai lábnyomának jövőbeli változására.
Jancsár Gergely, a Deloitte Zrt. környezetvédelmi tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója szerint az integrált jelentések elterjedésének mindeddig komoly gátja volt, hogy nem léteztek az elkészítésükre, tartalmukra vonatkozó nemzetközi előírások, elvárások. Erre jött létre a Nemzetközi Integrált Jelentési Bizottság (International Integrated Reporting Committee), amely egy közös, egységes nemzetközi irányelv létrehozásáért dolgozik, hogy ezzel összehasonlíthatóvá, átláthatóvá tegye a jelentéseket. Ezek az irányelvek nagyban hozzájárulnának ahhoz, hogy a vállalatok tartalmasabb, pontosabb jelentéseket készítsenek a jövőben, és azok összevetése vagy külső, független fél általi hitelesítése is egységes szempontok szerint történhessen meg. Néhány esetben, így például tőzsdei cégeknél már elvárás a fenntarthatósági jelentés elkészítése, de integrált jelentés készítésére még kevés hazai példa van.
Az integrált jelentés előnyei és a lehetséges nehézségek
előnyök:l közeledik a jelentés ahhoz az információhoz, amelyet a döntéshozás is használ,
l szélesedik az információkészlet,
l fejlettebb kockázatkezelés válik lehetővé,
l javul a felek elkötelezettsége,
l magasabb szintre emelkedik a kulcsszereplőkkel szembeni bizalom,
l összehangoltabbá válnak a jelentési megközelítések,
l alacsonyabb tőkeköltség, könnyebb tőkéhez jutás.
Kihívások:
l eltérések a helyi jogi szabályozásokban,
l nem konzisztens a hatóságok közötti felelősségmegosztás,
l kételyek az igazgatóság felelőssége körül,
l megfelelő mennyiségű tapasztalat és ismeretek szükségesek a hosszú távú sikerhez.
l közeledik a jelentés ahhoz az információhoz, amelyet a döntéshozás is használ,
l szélesedik az információkészlet,
l fejlettebb kockázatkezelés válik lehetővé,
l javul a felek elkötelezettsége,
l magasabb szintre emelkedik a kulcsszereplőkkel szembeni bizalom,
l összehangoltabbá válnak a jelentési megközelítések,
l alacsonyabb tőkeköltség, könnyebb tőkéhez jutás.
Kihívások:
l eltérések a helyi jogi szabályozásokban,
l nem konzisztens a hatóságok közötti felelősségmegosztás,
l kételyek az igazgatóság felelőssége körül,
l megfelelő mennyiségű tapasztalat és ismeretek szükségesek a hosszú távú sikerhez.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.