Óriási pofont kapott a Pfizer és a Moderna: megszületett Amerika várva várt döntése a Covid-oltásokról

Az amerikai egészségügyi minisztérium kedden bejelentette az mRNA-vakcinák fejlesztésének a leállítását a biológiai orvostudományi kutatási részlegén belül – írja az MTI.

A közlemény szerint a költségcsökkentő intézkedés összesen 22 projektet érint, amelyek értéke megközelíti az 500 millió dollárt. A döntés a koronavírus-járvány idején indított, az mRNA-val kapcsolatos beruházások átfogó felülvizsgálatát követően született.

Robert F. Kennedy Jr. amerikai egészségügyi miniszter szerint a megtakarított forrásokat most biztonságosabb, szélesebb körű vakcinaplatformokra fogják átirányítani. A politikus kijelentette, hogy az mRNA-technológia több kockázatot jelent, mint hasznot.

A BBC emlékeztet: a tárcavezető egy nyilatkozatában elmondta, hogy csapata áttekintette a tudományos eredményeket és meghallgatta a szakértőket. Hozzátette: az adatok azt mutatják, hogy ezek a vakcinák nem nyújtanak hatékony védelmet a koronavírushoz és az influenzához hasonló felső légúti fertőzések ellen.

Az amerikai egészségügyi minisztérium biomedicinális kutatási részlege a gyógyszeripari vállalatokat a közegészségügyi veszélyek leküzdésére szolgáló orvosi eszközök fejlesztésében támogatja.

Így működik az mRNA-vakcina

Az mRNA (más néven mRNS) vakcina úgy működik, hogy a szervezetnek egy vírus (például a koronavírus) egy jellegzetes fehérjéjének — például a tüskefehérjének — a genetikai tervrajzát, azaz az mRNS (hírvivő RNS) molekuláját juttatja be lipid nanorészecskékbe csomagolva. Ez az mRNS nem tartalmaz élő vírust vagy annak genetikai állományát, hanem csak az immunválaszt kiváltó fehérje elkészítéséhez szükséges információt.

Egy tanulmány szerint az mRNS-alapú Covid–19 vakcinák bizonyos esetekben váratlan immunválaszt és ritka mellékhatásokat válthattak ki, noha ezek az esetek jellemzően ritkák, és komoly egészségkárosodást nem okoztak. 

A cambridge-i kutatók által jegyzett kutatás megállapította, hogy az mRNS-vakcinát kapók 25–30 százalékánál a szervezet nem a tervezett vírustüske fehérjét állította elő, hanem más, nem szándékos fehérjéket, amelyek szintén immunválaszt váltottak ki. Ez a jelenség hibás genetikai értelmezésből ered, de egészségi következményt nem tapasztaltak az érintetteknél.

Eközben a világ eddigi legnagyobb, 99 millió beoltott adatait elemző nemzetközi vakcinatanulmánya – amelyet a Global Vaccine Data Network koordinált – szintén összefüggéseket talált az oltások és egyes egészségügyi események között. Az mRNS-vakcinák esetében fokozott kockázatot állapítottak meg szívizomgyulladásra az első, második és harmadik adag után is, a legnagyobb növekedést a Moderna második dózisa után figyelték meg.

Egy török tanulmány szerint a Pfizer–BioNTech Covid–19-vakcina hatással lehet a szaruhártya endotheliumára, ami a látás szempontjából kulcsfontosságú sejtréteg. A vizsgálatban enyhe sejtszámcsökkenést és szerkezeti eltéréseket tapasztaltak, bár a résztvevők nem észleltek látásromlást.