Váratlanul bevallotta az ukrán főparancsnok: így áll valójában az oroszok elleni háború – Zelenszkijnek csak egyetlen választása maradt
Oroszország a veszteségek ellenére havonta további 9000 katonát képes Ukrajnába a frontvonalakra küldeni – közölte kedden Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka a Facebookon.

Az ukrán tábornok szerint az orosz hadvezetés célja az év végéig tíz új hadosztály felállítása. Szirszkij szerint nincs más választásuk, mint a mozgósítási intézkedéseket folytatni, javítani a harci kiképzésen, és megerősíteni fegyveres erőik drónkomponensét. Azt állította, hogy az orosz hadsereg veszteségei júliusban meghaladták a 33 ezer főt.
Az ukrán főparancsnok különösen kritikusan értékelte a hadi helyzetet a kelet-ukrajnai Donyeck régióbeli Pokrovszknál és Dobropilljánál, valamint a dnyipropetrovszki Novopavlivkánál futó frontszakaszokon.
Felpörgött a drónok gyártása
Oroszország felpörgette a dróngyártását. Mihail Misusztyin miniszterelnök szerint a 2025-re tervezett volumen több mint háromszorosát már most elérték. A gyártási kapacitások növeléséhez elengedhetetlen volt a kínai mérnöki tudás és alkatrész
Ráadásul az ukrán hatóságok szerint orosz drónokban indiai alkatrészeket is felfedeztek. Az ukrán titkosszolgálat (GUR) megállapította, hogy ezek az alkatrészek a Shahed 136 típusú drónokban kerültek bevetésre. A források szerint a cégek nem sértettek meg indiai törvényeket, mivel az ilyen kettős felhasználású technológia exportja megfelel India nemzetközi non-proliferációs kötelezettségeinek.
India a világ egyik legnagyobb haderejével rendelkezik, és a katonai kiadások tekintetében rendre az első öt ország között szerepel. A dél-ázsiai nagyhatalom egyre aktívabb szereplő a globális fegyverkereskedelemben is: miközben jelentős fegyverimportőr maradt, egyre erőteljesebben törekszik a hazai haditechnikai gyártás fejlesztésére a „Make in India” program keretében.
Egyre erősebben fonódik össze az orosz-ukrán háború és a kereskedelmi háború
Az egyelőre homályban hagyott további amerikai szankciókra válaszul Moszkva harckészültségbe helyezte atom-tengeralattjáróját, továbbá közölte, hogy a Távol-Keletre is telepítene Oresnyik rakétákat, amelyek innen már amerikai célpontokat is el tudnának érni. Az orosz–ukrán háború globális geopolitikai konfliktussá válhat.


