Bukhat a kormány adósságcélja
A jelenlegi forintárfolyam mellett teljesíthetetlennek látszik a kormány adósságcsökkentő terve. Az ÁKK jelentése szerint nominálisan máris akkora a tartozás, mint a magánynyugdíjvagyon államosítása előtt.
Benke Dávid
Veszélyben van a kormány államháztartással kapcsolatos célkitűzése az elmúlt hetek forintgyengülése miatt. Az Államadósság-kezelő Központ által közölt, szeptember végi adósságállomány most először több mint 21 ezer milliárd forint. Az adat a központi költségvetésre vonatkozik, ha figyelembe veszszük a 2008-as nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként elhelyezett és a bankszektornak továbbhitelezett állományt, akkor is 20 ezer 625 milliárd forintra rúgnak a kinnlevőségek.
A Brüsszelnek is jelentett, fő adósságmutató azonban nem ez, hanem az államháztartás bruttó, névértéken számított adóssága, amelyről a legutóbbi adat június végi. Abban már szerepel a magán-nyugdíjpénztári vagyon államhoz becsatornázott része, így lett 76,8 százalékos, miközben év végére 73,9 százalékra tervezte levinni a kormány a statisztikát a három hete az EU-nak kiküldött EDP (túlzottdeficit-eljárás) jelentés szerint. Azóta viszont bejött a képbe a gyenge forint is, az árfolyam minden egy százalékos gyengülése ugyanis 30 milliárd forinttal növeli meg automatikusan az adósságállományt, mivel mára az állami tartozások nagyobbik része euróban áll fenn.
A nettó államadósság az MNB számai alapján mást jelent, mint az ÁKK honlapján szereplő tétel, a központi költségvetés adóssága. Utóbbi eleve szűkebb intézményi kört érint, nincsenek benne például az önkormányzatok és az állami vállalatok.
Az Államadósság-kezelő Központtól megtudtuk: az egyéb kötelezettségek soron jelentkező, 375,5 milliárd forintos adósságtétel pusztán technikai jellegű: azokból az ügyletekből adódik, amelyekben az ÁKK a nem euróban kibocsátott devizaadósságot fedezte le úgynevezett devizaswapügyletekkel, melyek az árfolyamkockázatot védik ki, és amely után az adósságnövelő tételek felszabadulnak. A szeptemberi, jelentős adósságemelkedést zömmel a forintárfolyam gyengülésével magyarázzák. Egy nagyobb októberi forintkötvény és egy devizakötvény lejárata pedig biztosan mérsékelni fogja a nominális adósságot, csakúgy, mint a 2008-as nemzetközi hitelcsomagból lejáró 2 milliárd eurós rész, amelyet novemberben válik esedékessé.
A fentiek mellett tény, hogy az államháztartási hiány meghatározó tényezője az adósságváltozásnak. Az eredményszemléletű statisztikában szereplő adat ugyan 2 százalékos GDP-arányos többletet fog mutatni az idén, de ez csak a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt lehetséges. Az egyszeri bevételektől megtisztított mutató 6 százalék körüli hiánya várható 2011-re. Sokan a januári adókiengedést okolják azért, hogy az államháztartás strukturális egyenlege nagymértékben romlott az idén.
Bármelyik tételre rá lehetne mutatni, hogy amiatt nőtt az adósság, de nem szabad kiragadni egy-egy tényezőt – nyilatkozta lapunknak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője, aki rámutatott: a 2010-es adathoz képest a 2011-es módosított költségvetés a GDP 0,7 százalékának megfelelő adócsökkentést tartalmaz. Míg ugyanis tavaly 37,2 százalékot tettek ki az adóbevételek, az idén ez 36,5 százalékra mérséklődött. Ami a fő gond: nem jött a lépéstől remélt növekedésgyorsulás. Hozzátette: családi adókedvezmény címén 150-160 milliárd forintot csak jövő májusban igényelnek vissza az arra jogosultak, ez akkor megnöveli az adósságot. Az EU döntése értelmében pedig 260 milliárd forint visszafizetése még az idén esedékessé válhat, ami a GDP 0,9 százalékát kitevő tétel.
A szaktárca szerint csökkent az adósság
A kormány az elmúlt több mint egy évben jelentősen csökkentette az államadósságot, ezt mutatják a számok – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A kormány két lépésben először 82 százalékról 74-re csökkentette az államadósság mértékét – hangoztatja a minisztérium. Magyarország további lépéseket tesz annak érdekében, hogy 2018-ra 50 százalék alá mérsékelje az államadósságot – ismétlik meg vállalásukat. Ha a kormány a végrehajtott intézkedéscsomagokat nem vezette volna be, akkor az államadósság jelentősen nőtt volna, és most a GDP 80 százaléka lenne – emeli ki a közlemény.
