Ellenséges kínai lépések: bajban a multik
Első hallásra teljesen természetesnek tűnik az a kínai kívánság, hogy az országban jelen lévő cégek és alkalmazottaik fizessék ki a szociális járulékokat. Csakhogy a speciális helyi viszonyokat figyelembe véve egyáltalán nem ilyen egyértelmű a kérdés. A multinacionális cégek eddigi gyakorlata szerint a Kínában dolgozó külföldi munkavállalók privát egészségbiztosításban részesültek, és ennek megfelelően néhány kiválasztott, magas színvonalat nyújtó kórházban kaptak kezelést szükség esetén. Ennek megfelelően nem fizettek be semmit a kínai egészségbiztosítási rendszerbe, de nem is vették igénybe annak szolgáltatásait.
Felmerül a kérdés, hogy a cégek, miután kénytelenek lesznek kínai egészségbiztosítást fizetni alkalmazottaik után, megszüntetik-e a privát rendszert, és ezzel munkavállalóik gyógyítását átengedik-e a nyugati szemmel alacsony színvonalon működő helyi állami kórházaknak. A Hill & Associates hongkongi tanácsadó cég szerint például egy ilyen lépés komoly kockázattal járna.
Szintén problémás kérdés a szociális járulékok között szereplő munkanélküli-biztosítás is, amely elvileg azt hivatott finanszírozni, hogy egy állását veszítő alkalmazott munkanélküli-segélyben részesüljön. A gond az, hogy Kínában hiába fizetnék ezt a külföldi munkavállalók, segélyben nem részesülhetnek, hiszen állás nélkül tartózkodási engedélyüket is elvesztik, és el kell hagyják az országot.
Végül pedig ami a szintén a szociális hozzájárulásban szereplő nyugdíjakat illeti: egy munkavállalónak legalább 15 éven át kell Kínában dolgoznia ahhoz, hogy jogosulttá váljon az időskori ellátásra. Ilyen hosszú tartózkodásra pedig igen kicsi az esély a legtöbb külföldi munkavállaló esetében. Mindenesetre a nyugdíjbefizetések esetében lehetővé teszik az ígéretek értelmében, hogy később azokat külföldön is fel lehessen venni.
Azzal kapcsolatban, hogy öszszesen hány külföldi munkavállalót érint majd a változtatás, 230 ezertől 600 ezer főig terjednek a becslések. A befizetés költsége a legtöbb munkavállaló esetében 488 és 510 euró között lesz a cégek számára, miközben magának a dolgozónak 152 eurót kell majd pluszban befizetnie – értesült a FAZ.
A változtatás hatálybalépésének most szombati dátuma egyébként azért különösen kellemetlen, mert október 25-én esedékes a soron következő EU–kínai csúcs. Az unió kereskedelmi kamarája mindeddig azonban hiába próbálta rávenni a kínai felet arra, hogy a szociális járulékok befizetését tegyék önkéntes alapúvá a külföldi cégek számára.
