Felemás lehet a liberalizáció

Továbbra is kifogásolható a magyar szerencsejáték-szabályozás, mivel csak részben oldja fel az unió által régóta kifogásolt szerencsejáték-monopóliumot – véli a közelmúltban módosított, január elsején hatályba lépő szerencsejáték törvényről a Világgazdaságnak nyilatkozó versenyjogi szakértő.

„Bár alapvetően jó a szerencsejáték-tövény közelmúltban elfogadott módosításának iránya, de továbbra is kifogásolható a szabályozás, a felemás liberalizáció még inkább nyilvánvalóvá teszi, hogy a szerencsejáték-monopólium a jelenlegi formájában nehezen egyeztethető össze az európai joggal” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kőmíves Attila, az Allen & Overy budapesti irodájának versenyjogásza. A liberalizált távszerencsejáték-fogalom ugyanis csak az online kártyajátékokat és a lóversenyfogadást foglalja magában, emiatt üzleti és jogi aggályok is felmerülhetnek.

„Egyrészt kérdéses, mennyire lesz vonzó a nagy európai online játékszervezők számára a liberalizáció nyomán magyarországi licencet szerezni, ha az egyik legjelentősebb játék, a sportfogadás liberalizálása nem történik meg.

Másrészt jogi szempontból a Szerencsejáték Zrt. törvényben rögzített monopóliuma régóta súlyos európai jogi kérdéseket vet fel, és ezeket a kérdéseket a mostani részleges liberalizáció nem oldja fel.” – véli a versenyjogász. Az Európai Bíróság (EUB) gyakorlata alapján nyilvánvaló, hogy az online szerencsejátékok ugyanolyan szolgáltatásnak minősülnek, mint más online szolgáltatások, ezért ezekre is vonatkozik a szolgáltatások szabad áramlásának elve. Ezen elv alapján egy tagállam egyes szerencsejátékok nyújtását csak akkor korlátozhatja, illetve monopolizálhatja, ha azt közrendvédelmi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok igazolják. „Számos okból rendkívül kétséges, hogy a magyar monopólium megfelel-e ennek a kritériumnak – elég csak az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. kiterjedt ötöslottó-reklámkampányaira utalni, amelyek kifejezetten ösztönzik a játékban való részvételt, vagy arra, hogy mennyiben következetes az a gyakorlat, amely tavaly liberalizálta a pókerjátékot biztosító kártyatermeket, a napokban az online kártyajátékokat, de továbbra is kizárólag az államnak tartja fenn az online sportfogadást” – mondta a szakértő. Kiemelte: a magyar monopólium esetében nem lehet nem észrevenni, hogy annak fő célja a szerencsejátékból származó adóbevételek védelme és maximalizálása. Mindennél beszédesebb szerinte, hogy a „távszerencsejátékok” liberalizálását tartalmazó törvény Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról címet viseli. „Márpedig az EUB korábbi ügyekben világosan kimondta, hogy az adóbevételek védelme nem szolgálhat alapul az online szerencsejátékok korlátozására” – summázta Kőmíves Attila.

A szakértő szerint a törvénymódosítás esetleges állami támogatási kérdéseket is felvethet. Az új jogszabály eltérő adószinteket határoz meg az online és a hagyományos szerencsejátékok esetében: míg a törvény által „távszerencsejátéknak” hívott online kártyajáték és lóversenyfogadás esetében az adó a tiszta játékbevétel 20 százaléka, addig ugyanez az adó a hagyományosan működő pókertermek esetében 40 százalék, a játékkaszinókban pedig a sávos adózástól függően 10-30 százalék. „Ez pedig az online szerencsejátékokat szervezők részére nyújtott adókedvezménynek, és ezáltal állami támogatásnak minősülhet. Az uniós szabályok szerint Magyarország csak akkor nyújthatna ilyen állami támogatást, ha azt előzőleg bejelentené az Európai Bizottsághoz (EB), és a testület engedélyezné” – véli a szakértő. Ilyen bejelentésről azonban eddig nem tudni.

„Az eddigi online szerencsejátékokkal kapcsolatos ügyek azonban azt mutatják, hogy megfelelően alátámasztott indokolás esetében az EB hajlandó jóváhagyni az online szervezők alacsonyabb adókulcsait – legutóbb például idén szeptemberben engedélyezte Dániának a magyarországihoz nagyon hasonló adókedvezmények alkalmazását” – tette hozzá. Ugyanakkor, a szervezők számára akkor lehetne minden kockázatot kizárni, ha a kormány beszerezné az EB előzetes jóváhagyását. Ugyanis, ha az EB Versenypolitikai Főigazgatósága esetlegesen mégsem fogadná el a magyar adókedvezményt, akkor extrém esetben kötelezhetné az online szervezőket adóbefizetéseik kiegészítésére.

a liberalizált magyar piacnak. Egy másik szerencsejáték cég név nélkül nyilatkozó hazai képviselője még egy lényeges problémáját emelte ki a szabályozásnak, nevezetesen, hogy a játék lebonyolításához szükséges szervereket EGT-tagállam területén kell tárolni. Szerinte számos külföldi szolgáltatónál a játékot lebonyolító szerverek nem EGT-tagországban vannak, és ezek integritása miatt a mozgatásuk nem megoldható. Hozzátette: lát esélyt a törvény megváltoztatására, de ehhez az kell, hogy a kormányzat minél előbb tárgyaljon a szolgáltatókkal.

a liberalizált magyar piacnak. Egy másik szerencsejáték cég név nélkül nyilatkozó hazai képviselője még egy lényeges problémáját emelte ki a szabályozásnak, nevezetesen, hogy a játék lebonyolításához szükséges szervereket EGT-tagállam területén kell tárolni. Szerinte számos külföldi szolgáltatónál a játékot lebonyolító szerverek nem EGT-tagországban vannak, és ezek integritása miatt a mozgatásuk nem megoldható. Hozzátette: lát esélyt a törvény megváltoztatására, de ehhez az kell, hogy a kormányzat minél előbb tárgyaljon a szolgáltatókkal.-->