Új fogalmat, a munkavállalói biztosíték intézményét vezetné be a kormány által szerdán elfogadott új munka törvénykönyve. A szöveg szerint a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony létesítésének feltételeként a leendő dolgozó egy havi alapbérének megfelelő összeget ad át kaucióként. Ez olyan munkakörök esetén lehetne gyakorlat, ahol a dolgozó egy munkatársától, vagy harmadik személytől pénzt, vagy más értéket vesz át munkája során. A munkaviszony létesítése eddig nem volt anyagi biztosítékhoz köthető. A szöveg kiköti, hogy a munkavállalótól csak a kezdő egy havi alapbérét lehet ilyen címen elkérni, ha az alapbérét a későbbiekben növelik, akkor a különbözetet már nem lehet tőle beszedni.
„A munkavállalói biztosíték az egyeztetések lezárulása után került bele a törvénytervezet szövegébe” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „ezzel a munkavállalók kiszolgáltatottsága növekszik.”
Csökkentené a tervezet a védett szakszervezeti tisztségviselők számát is, munkáltatónként, illetve nagyobb cégek esetében munkáltatói joggyakorlónként egy védett szakszervezetis foglalkozthat a dolgozók érdekvédelmével. „A szinte korlátlan képviseleti rendszer és az ezzel járó teljes védelem elfogadhatatlan, abban vagyunk érdekeltek, hogy tiszta, világos rendszerben, egyvalakivel tárgyaljunk” – nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: „mindezzel a szakszervezetek integrációja kezdődhet meg, amely az ő érdekük is.”
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
