Protekcionizmus: Túl nagy a csábítás

Ma már a világkereskedelem több, mint 2 százalékát érintik azok a korlátozó intézkedések, amelyeket a pénzügyi-gazdasági válság kitörése, 2008 októbere óta léptettek életbe a G20-hoz tartozó országok. Magyarország nem nyúlt ilyen eszközhöz. Félő, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzetben felerősödik a protekcionizmus.

Alig valamivel hoztak kevesebb új kereskedelmet torzító vagy potenciálisan torzító intézkedést a G20-hoz tartozó 19 ország és az Európai Unió tagállamai az elmúlt hat hónapban, mint a megelőző fél évben. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) most közzétett jelentése 108 ilyen korlátozó intézkedést nevesít – a  megelőző hat hónapban 122-őt soroltak fel. Nem minden G20-tag tett ilyen lépést, sőt, vannak olyanok, amelyek – üdvözlendő módon – olyan új intézkedéseket hoztak, amelyek ösztönzik a kereskedelmet, például az importvámok mérséklésével.
Magyarország nem léptetett hatályba sem ilyen, sem olyan, kereskedelmet befolyásoló intézkedést sem a most taglalt periódusban, sem pedig a megelőzőben.

A kormányok előszeretettel döntenek az exportkorlátozás mellett, miként a megelőző hat hónapban, így a most taglaltban is elsősorban az élelmiszeripari termékek és néhány ásványi anyag kivitelét igyekeznek (szinte) ellehetetleníteni. Ez a tendencia még fel is erősödött. Habár e lépések zömét az emelkedő élelmiszerárakkal, a hazai ellátás biztosításának szükségességével, illetve a hazai készletek kimerülésének a veszélyével indokolták az érintett országokban, a jelentés szerint ezek, ezzel együtt is szembe megy a G20 által elfogadott elvekkel és komoly zavarokat okozhat a kereskedelmi partnereknél. Mindezek fényében fennáll annak a veszélye, hogy egy, a mainál határozottabb multilaterális fegyelem hiányában a kormányok mind könnyebben nyúlnak az exportkorlátozás eszközéhez annak érdekében, hogy ily módon is a saját javukra fordítsák exporttermékeik árának emelkedését, vagy éppen, hogy a hazai ipar malmára hajtsák a vizet.

Miközben újabb, és újabb kereskedelem-korlátozó intézkedéseket vezetnek be, a korábban hatályba léptetettek kivezetése is nagyon lassan megy – hívja fel a figyelmet egy további árnyoldalra a jelentés. Olyannyira, hogy a legtöbb olyan intézkedés máig hatályban van, amelyeket ezek monitorozásának kezdete, 2008 októbere óta hoztak a G20 országai. Összesen egyébként 674 korlátozó intézkedés született az elmúlt három évben, s ezeknek csak a 19 százalékát vezették azóta ki. Mindennek eredményeként a pénzügyi válság kezdete óta hozott kereskedelem korlátozó intézkedések a világkereskedelem növekvő arányát érintik, ma már a kumulált arány meghaladja a 2 százalékot.

Mindezzel együtt is a jelentés azt állapítja meg, hogy a 2008-2009-es globális válság ideje alatt a G20-hoz tartozó országoknak javarészt sikerült ellenállniuk a protekcionista nyomásoknak, de kérdés, hogy a jelen helyzetben, ez sikerül-e a jövőben is – teszi el a kérdést a jelentés. Ugyanis az előrejelzések szerint a korábbinál gyengébb gazdasági növekedés várható, miközben magas a munkanélküliség és fiskális megszorítások vannak életben. Nem szólva arról, hogy számos szakértő szerint félő: a WTO által mintegy 11 éve indított dohai liberalizációs forduló immár véglegesnek tartott kudarca nyomán csökken a Kereskedelmi Világszervezet presztízse, s így gyengül a szervezetnek a protekcionizmust fékező hatása.