Amellett, hogy a Szövetség az októberben benyújtott törvénymódosítás egyes részeivel (például az innovációs tevékenység fogalomtárának pontosításával) egyetért, a jogszabály elfogadása az érdekképviselet szerint jelentős károkat okozna a szektornak.
A javaslat szerint ugyanis érvényét veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (KTIA) szóló törvény egyik bekezdése, így a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektek költségét.
A MISZ véleménye szerint ez elfogadhatatlan, mert szemben áll a KTIA egyik fő céljával, a K+F tevékenység ösztönzésével. A szervezet emlékeztet arra, hogy a KTIA kimutathatóan, 10 százalékkal növelte a teljes hazai K+F ráfordítás üzleti szektorból érkező részét 2004 és 2011 között, így ez az arány mára eléri az 50 százalékot, ebben az innovációs járulék leírhatósága fontos szerepet játszott. Emellett a korábbi szabályozásnak köszönhetően a leírható hányad terhére a vállalatok jelentős K+F megbízásokkal keresték meg az egyetemeket és az MTA kutatóintézeteit, amely lényegesen javította a kutatói szféra ipari beágyazódását.
A MISZ leszögezi: a kiskapuk lezárása szükség, van, erre azonban jó megoldást kínál az NGM javaslata, amely szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának bázisán létrejönne egy olyan intézmény, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek K+F szempontú minősítését. A módszer alkalmas a visszaélések kiszűrésére és általa növekedhetnének a KTIA-ba történő befizetések.
A MISZ szerint elfogadhatatlan az is, hogy a javaslat szerint innovációsjárulék-fizetésre köteleznék a nagyszámú, 50 főnél kisebb cégeket is, mellyel feleslegesen növekednének a mikro- és kisvállalkozások bürokratikus terhei és befizetései. A szervezet ezért arra kéri a képviselőket, ne támogassák az indítványt.
