Adóban fizettetnék meg az EU-s bírságot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKülönadót vethet ki az Országgyűlés, ha az Európai Bíróság vagy az Alkotmánybíróság jogszerűtlennek ítélné a kormány valamelyik döntését, és kártérítésre kötelezhetné az államot. A gyakorlatban ez a mechanizmus akkor lépne működésbe, ha az Európai Bíróság olyan összegre büntetné a kormányt, amelyet nem lehet kigazdálkodni a büdzséből.
A törvényt alkalmazni lehetne a már folyamatban lévő ügyekre is, vagyis a 272 milliárdos áfa-visszatérítést már lehetne különadókból finanszírozni. De ugyanígy kérdéses az is, nem ítélik-e az EU szabályaiba ütközőnek a telekom- és a válságadót, a Malév támogatását, a magánnyugdíjpénztárak állami tulajdonba vételét vagy a végtörlesztést, amellyel kapcsolatosan az Európai Bizottság épp tegnap közölte: tízhetes határidőt ad Magyarországnak, hogy reagáljon az uniós aggályokra. A végösszeg összesen több százmilliárdos nagyságrendű lehet.
Nem könnyítette meg a képviselők dolgát, hogy a javaslatot az új alkotmány átmeneti rendelkezései közt adták be, azon pontok közt, amelyek a kommunista vezetők bűneiről szólnak. Nem könnyű megtalálni a logikát abban sem, hogy a megyék adósságának átvállalásához benyújtott módosító indítványban egyebek mellett egy sor új egészségügyi szabályról rendelkeznek, valamint némi költségvetési átcsoportosításról is. A legfontosabb ezek közül az, hogy a MÁV adósságából 64 milliárdot még az idén átvállal az állam.
A napirend előtti felszólalások és az interpellációk központjában Matolcsy György állt: a nemzetgazdasági miniszter több felszólalásában is védte az esetleges IMF-megállapodást és a gazdaságpolitika irányát.
A parlamentben ugyan még nem volt téma, de benyújtotta a kormány a megváltozott munkaképességűek ellátásainak átalakításáról szóló törvényjavaslatot is, e szerint az érintettek jövőre rehabilitációs vagy rokkantsági típusú ellátást kaphatnának. Az ellátás összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között mozogna, feltétele az együttműködési kötelezettség, amely kiterjed például az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is.
„Az érintettek gyakran évek óta nem dolgoztak, az ő újbóli munkához segítésükhöz megfelelő szolgáltatási rendszer kellene” – szögezte le Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója úgy véli, a felajánlott munka vagy képzési program elfogadásának kötelezettsége jó irány, feltéve, hogy valóban lesz elegendő és hatékony képzés, tekintve, hogy a Munkaerő-piaci Alap nagy részét a közmunkaprogramokra tervezik fordítani.
„Nagyon bizonytalan a finanszírozás kérdése, nemcsak nálunk, hanem az összes hasonló szervezetnél, így vannak kétségeim azzal kapcsolatban, hogy a munkába illeszkedéshez szükséges képzésekre és a szükséges munkaerő-piaci szolgáltatásokra jut-e elegendő pénz” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Végh Katalin. Az értelmi sérülteket munkához segítő Salva Vita Alapítvány ügyvezető igazgatója azt mondta, az érintettek heterogén célcsoportot alkotnak, számukra nemcsak szakképzésre, hanem sokszor készségfejlesztésre és a motiváció megteremtésére van szükség. Ennek keretei már most is működnek, de kérdés, a megnövekedett kapacitásra lesz-e majd elegendő forrás.
Lapzártánk után szavaztak a a jövő évi adócsomagról, ehhez is érkeztek módosító indítványok. Ezek eljárási és felügyeleti szigorításokat tartalmaznak, például hogy az adóhatóság megtagadhatja egy cég bejegyzését, ha a tisztségviselője, tagja vagy valamelyikük volt cége 15 millió forintnál több adóval tartozik 180 napon túl.
Bevezetik az állami Erzsébet-utalványt
Új, állami melegétel-utalvány válthatja fel jövőre a piacon lévő étkezési jegyeket: az Erzsébet-utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátaná ki – ezt tartalmazza az alkotmányügyi bizottságnak az adótörvényekhez kapcsolódóan tegnap benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványa. A javaslat szerint 2012. januártól a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány „kizárólag az Erzsébet-utalvány lehet”. Az étkezési jegyből havi ötezer forintos értékig adhatnának béren kívüli juttatásként kedvezményes adózással a munkáltatók.
