Besülhet az euróövezeti mentőalap
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz előzetesen kiszivárgott hírek szerint az ideiglenes euróövezeti mentőalap (EFSF) régóta halogatott reformjáról is dönthettek az érintett országok pénzügyminiszterei tegnap lapzártánk után véget ért ülésükön. A kérdés azért sorsdöntő Európa számára, mivel az alap jelenlegi formájában már nem bírná el a nagyobb tagállamok kimentését.
A Reuters birtokába került tervezet szerint az EFSF a jövőben bizonyos keretek között interveniálhatna az elsődleges és másodlagos kötvénypiacokon; emellett kibővülne a sérülékeny tagországoknak szánt elővigyázatossági hitelkerete, valamint többszörösére duzzadna a tűzereje. Utóbbiban elsősorban a magánszektor tőkeerejére támaszkodna az EU, amely garanciákat is nyújtana annak érdekében, hogy a befektetők minél nagyobb összegekkel járuljanak hozzá az alap megerősítéséhez.
Bár a korábbi tervek még arról szóltak, hogy 250 milliárdról minimum 1000 milliárd euróra emelik az EFSF ténylegesen felhasználható keretét, a közelmúltban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a forgatókönyv tarthatatlan. Elemzők szerint jó esetben is csak két-háromszoros bővítést sikerül majd elérni, a jelenlegi piaci környezetben ugyanis aligha lehet nagyobb részvételre ösztönözni a magánbefektetőket. Ráadásul az euróövezeten kívüli államoktól sem lehet mentőövre számítani: a Spiegel információja szerint
hiába turnézta végig a közelmúltban Klaus Regling, az EFSF vezére a Közel-Keletet, mind Kínában, mind Japánban „érezhető visszafogottsággal” fogadták. A „pénzgyűjtő helyek menedzserei” ugyanis már nem bíznak abban, hogy az euróövezeti vezetők úrrá tudnak lenni a problémákon.
Utolsó mentsvárként még szóba jöhet az Európai Központi Bank (EKB), hogy támogassa a hoppon maradt EFSF-et. Ezt a lehetőséget viszont továbbra is hevesen ellenzi a német kormány, mint ahogy azt is, hogy az európai jegybank az eddiginél lényegesen nagyobb erőkkel avatkozzon be a kötvénypiacokon a hozamok csökkentése érdekében.
Ezen a hadszíntéren napról napra válságosabb lesz a helyzet: a tegnapi kötvényaukción Olaszország ismét rekordhozamok mellett tudott forráshoz jutni. A hároméves papírok 7,89 százalékon keltek el – ez a legmagasabb érték az euró bevezetése óta, és jelentős ugrás az októberi 4,93 százalékhoz képest –, a tízéves lejáratúak hozama pedig 7,56 százalék volt a korábbi 6,06 után. A rövid lejáratú kötvények hozama tehát már nagyobb, mint a hosszabb lejáratúaké, ez jelzi, hogy a befektetők már a közeljövőben számolnak fizetési problémákkal.
A piacokat tehát egyelőre Mario Monti technokrata kormányának sem sikerült lecsillapítania. A kormányfő az újabb adóemeléseket és kiadáscsökkentést tartalmazó megszorító csomagját este mutatta be.
Pénzhez juthatnak a görögök
Az előzetes várakozások szerint több hónapos huzavona után tegnap végre engedélyezték az euróövezet miniszterei, hogy Görögország megkapja az első EU–IMF-mentőcsomag aktuális részletét. A nyolcmilliárd euró létfontosságú Görögország számára, mivel e nélkül nem lenne képes refinanszírozni adósságát, azaz fizetésképtelenné válna. Az EU valószínűleg azért egyezhetett bele a kifizetésbe, mivel a közelmúltban a legnagyobb görög ellenzéki párt vezetője is írásban vállalta a második mentőcsomag fejében elvárt megszorítások véghezvitelét. Az első, 110 milliárd eurós hitelcsomagból eddig 65 milliárdot utaltak át Athénnak – ehhez jön hozzá a mostani, hatodik részlet. A második hitelcsomagban további 130 milliárd eurót és kötvénycsere keretében ötvenszázalékos adósság-elengedést kapnának a hellének. Utóbbi részleteiről jelenleg is folynak a tárgyalások Athén és a bankok között, cserébe újabb, minden eddiginél keményebb megszorítások várnak a lakosságra. Ezek valószínűleg csak súlyosbítják majd az egyik alapproblémát, a gazdaság zsugorodását – a GDP az idén 5,5 százalékkal eshet –, márpedig gazdasági növekedés nélkül Görögország aligha lesz képes kilábalni az adósságválságból.
Az első, 110 milliárd eurós hitelcsomagból eddig 65 milliárdot utaltak át Athénnak – ehhez jön hozzá a mostani, hatodik részlet. A második hitelcsomagban további 130 milliárd eurót és kötvénycsere keretében ötvenszázalékos adósság-elengedést kapnának a hellének. Utóbbi részleteiről jelenleg is folynak a tárgyalások Athén és a bankok között, cserébe újabb, minden eddiginél keményebb megszorítások várnak a lakosságra. Ezek valószínűleg csak súlyosbítják majd az egyik alapproblémát, a gazdaság zsugorodását – a GDP az idén 5,5 százalékkal eshet –, márpedig gazdasági növekedés nélkül Görögország aligha lesz képes kilábalni az adósságválságból.-->
