Eurókötvény a büdzsék ellenÕrzésével
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
és többoldalú garanciák révén
kezességet vállalnának egymás adósságaira.
Brüsszel szerint ez a megoldás járna a legnagyobb elÕnnyel az eurózóna számára, mivel az állampapírjaik után lassan fenntarthatatlan mértékÛ kamatot fizetÕ tagállamok hasznot húzhatnának az alacsony hozammal bíró tagállamok nagyobb hitelességébÕl. Mindamellett ez a lehetÕség hordja magában a legnagyobb kockázatokat is abból a szempontból, hogy a laza költségvetési politikát folytató tagországok úgymond potyázhatnának a fiskális szempontból fegyelmezett tagállamoknak köszönhetÕen anélkül, hogy az bármilyen hatással lenne a hitelfelvételi költségeikre. Németország is fÕként emiatt ellenzi a stabilitási kötvények bevezetését. A berlini aggályok leszerelésére Brüsszel azzal egészítette ki az eurókötvényekre vonatkozó javaslatát, hogy a tagállami költségvetési politikák szorosabb felügyeletét írná elÕ.
Ennek érdekében szintén tegnap a brüsszeli testület egy olyan javaslatot is benyújtott, amely szerint az eurózóna tagjainak minden évben október közepéig el kellene küldeniük a költségvetési tervezetüket az Európai Bizottságnak, amely akár ajánlásokat is megfogalmazhat azokkal kapcsolatosan. Brüsszel javaslatot tett arra is, hogy a pénzügyi mentÕövet kapó, illetve súlyos gazdasági gondokkal küzdÕ tagállamok gazdaságpolitikáját az Európai Bizottság szorosan felügyelhesse a jövÕben.
A stabilitási kötvényre vonatkozó második opció szerint a közös és többoldalú garanciákkal kibocsátott stabilitási kötvények csak meghatározott szintig váltanák ki a tagországok állampapírjait. Korábbi nyilatkozatok szerint a kétféle kötvény közötti arányt akár úgy is meghatározhatnák, hogy a maastrichti szabályok által elÕírt adósságplafonszintig, vagyis a 60 százalékig lenne közös a kötelezettségvállalás, a felett a tagországoknak kellene finanszírozniuk adósságukat. Az eltérÕ finanszírozási költségek így fegyelmezni tudnák a laza fiskális politikát folytató országokat. Mindkét verzió hátránya, hogy bevezetésükhöz módosítani kellene az EU szerzÕdését, ugyanis az tiltja, hogy az egyik tagállam felelÕsséget vállaljon a másik adósságáért.
A harmadik változat szintén csak részlegesen váltaná fel a tagállami állampapírokat, de a közös kötvények mögött nem lennének közös, hanem csak többoldalú garanciák. Ezzel itt is számítani lehetne a tagországok pénzügyi fegyelmére, és további elÕnye, hogy a közös garanciavállalás hiányában nem követelné meg az EU szerzÕdésének módosítását, így viszonylag hamar be lehetne vezetni. Hátránya, hogy az elsÕ, illetve második verzióhoz képest csak jóval korlátozottabb mértékben tudná enyhíteni az adósságválság hatásait.
Berlin szerint a „kamatszocializmusnak” nincs kényszerítÕ ereje
A korábbi napok nyilatkozataihoz hasonlóan a német kancellár tegnap is élesen elutasította az eurókötvények bevezetését. Angela Merkel a Bundestag költségvetési vitájában úgy fogalmazott: a közös kötvények nem a megfelelÕ eszközök az eurózóna adósságválságának leküzdésére. Az övezet legnagyobb és piaci szempontból leghitelesebb gazdasága amiatt ellenzi a közös kötvény bevezetését, hogy az lehetÕvé tenné, hogy a költekezÕ tagállamok hasznot húzzanak az elsÕrendÛ német adósbesorolásból, és így kevésbé lennének költségvetésük rendbetételére kényszerítve. A közös kötvények egyben azt is jelentenék, hogy a német finanszírozási költségek meghaladnák a német állampapírok jelenlegi hozamait. Korábban a kormánykoalíció kisebbik pártja, a liberális FDP egyik képviselÕje úgy nyilatkozott a brüsszeli tervvel kapcsolatban, hogy Berlin nem akar kamatszocializmust Európában. ElÕfordulhat persze, hogy enyhül majd a német álláspont, ebben a közös gazdasági kormányzást erÕsítÕ brüsszeli javaslatok is szerepet játszhatnak.-->
