Nem csodaszer az új IMF-program
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Nemzetközi Valutaalap a való élethez igazította, rugalmasabbá tette egyik, a válság alatt fontos szerepet játszó hitelprogramját, az úgynevezett elÕvigyázatossági hitelprogramot (PCL), amit a megfelelÕ gazdasági és intézményi alapokkal rendelkezÕ országok számára alakított ki. Ez nem változott a megújított programban sem, amelyet elÕvigyázatossági és likviditási hitelprogramnak neveztek el (PLL).
Az IMF mostani lépését a The New York Times a többi között azzal hozza összefüggésbe, hogy a washingtoni székhelyÛ nemzetközi szervezet szerepe egyre nagyobb lehet a válságkezelésben. A jelentÕs készpénztartalékokkal rendelkezÕ államok, mint Kína és Brazília, ugyanis leginkább az IMF közbenjárásával támogatnák az euróövezeti államokat, szemben az euróövezeti vezetÕk által remélt közvetlen finanszírozási formákkal. És tegyük hozzá: Kína a nem is olyan régen végrehajtott kvóta-újraleosztás eredményeként az IMF harmadik legnagyobb szavazati joggal rendelkezÕ tagországa lett a maga 6,39 százalékával az Amerikai Egyesült Államok (17,41 százalék) és Japán (6,46) után. Brazília a tizedik legjelentÕsebb tagállam ebbÕl a szempontból: 2,32 százalékos szavazati joggal. Magyarország szavazataránya 0,414 százalékos.
Az új finanszírozási forma az euróövezeti válságnak való kitettség által sújtott kisebb országok esetében segíthet. Magyarországról egyébként azt állapítja meg a New York Times, hogy az nem szenved olyan súlyos adósságtehertÕl, mint számos más európai ország, de az euróövezeti gondok miatt finanszírozási problémái adódhatnak.
Az új hitelprogram azonban aligha orvosolja majd az eurózóna komolyabb problémáit. A New York Times például kiemeli, hogy Olaszország kimentése egyelÕre túl nagy feladatnak tÛnik a korlátozott kapacitásokkal rendelkezÕ IMF számára. A Financial Times blogírója ezzel párhuzamosan azt emeli ki, hogy csak „csillapító hatású” intézkedésrÕl van szó, amely nem fogja megoldani az euróövezeti krízis gyökereit. Az új eszköz nem azoknak az országoknak szól, amelyek jelenleg komoly bajban vannak – írja a blog szerzÕje. Ráadásul elemzÕk egy része arról sincs meggyÕzÕdve, hogy valóban új hitelprogramról van szó - Charles Robertson, a Renaissance Capital elemzÕje szerint hasonló típusú segítséget kapott például 2008–2009-ben Lengyelország és Mexikó.
A súlyosan eladósodott euróövezeti tagállamok tehát utolsó mentsvárként továbbra is csak az ideiglenes euróövezeti mentÕalapra (EFSF), valamint közvetve az Európai Központi Bankra számíthatnak. Azt továbbra sem lehet tudni, honnan lesz majd pénz az EFSF feltÕkésítésére, mivel egyelÕre sem a magánbefektetÕk, sem az euróövezeten kívüli országok nem akarnak komolyabb összeggel beszállni az alapba. Az sem dÕlt még el, hogy pontosan milyen módon növelik meg az EFSF tÛzerejét – brüsszeli nyilatkozatok szerint a javaslatok véglegesítése november végére fejezÕdhet be.
Nekünk nem jön szóba
Az átkeresztelt PCL feltételei nem változtak, így Magyarország az elemzÕk szerint továbbra sem jogosult ilyen megállapodást kötni az IMF-fel. Marad tehát a készenléti hitel, amelynek ma már több alfaja létezik. Az egyik az úgynevezett elÕvigyázatossági hitel, amely kapcsán a felvevÕ ország deklarálja, hogy csak végszükség esetén veszi igénybe az elvben rendelkezésre álló pénzt. Ám ennek olyan nagy jelentÕsége nincs, hiszen a 2008-as készenlétihitel-megállapodás több részletét már a Bajnai-kormány sem hívta le. Hírek szerint a jövÕ év elsÕ hónapjaiban köthet megállapodást Magyarország az IMF-fel.
Annak az országnak adható, amely:
l megfelelÕ gazdasági alapokkal rendelkezik;
l megfelelÕ intézményes keretekkel rendelkezik;
l visszamenÕlegesen is megfelelÕ gazdaságpolitikát folytat;
l vállalja a megfelelÕ gazdaságpolitika fenntartását.
Változatai:
1. 6 hónapos program: a rövid távú folyó fizetési problémák kezelésére, elsÕsorban kívülrÕl ható sokkok esetére; a tagország kvótájának a 250 százalékát kaphatja, amelyet – különleges körülményekre való hivatkozással – 500 százalékosra is fel lehet tornászni; félévenkénti felülvizsgálat.
2. 12–24 hónapos program: a tagország kvótájának az 500 százalékát kaphatja az elsÕ évben és 1000 százalékát a másodikban, azzal, hogy ez utóbbit – az igazgatótanács külön jóváhagyásával – az elsÕ évben is le lehet hívni; félévenkénti felülvizsgálat-->
