Teljesülhet a költségvetési hiánycél
büdzsé egyenlege, mint az elÕzÕ hónapokban. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. október végi hiánya 1327,8 milliárd forint volt, ez az éves eredeti elÕirányzat közel kétszeresét teszi ki. Ugyanez a Mol-részvényvásárlás miatt módosított elÕirányzatnál már csak 12,1 százalékkal magasabb – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szeptemberben a mostaninál jóval magasabb, 32,6 százalékos volt a túlfutás, ami a magánnyugdíjkasszától származó, 200 milliárd forintos összegnek köszönhetÕen mérséklÕdött.
Az államháztartás októberi többlete 242,7 milliárd forint volt, tehát még a nyugdíjpénzek nélkül is jelentÕs szufficitet termelt volna az állam. Tavaly októberben viszont 43,6 milliárd forintos deficit keletkezett, és a hiány addigra a cél fölött 27,3 százalékkal állt. Ez azt mutatja, hogy jelentÕsen átalakult az adóátrendezések és a kiadási oldali átalakítások után a hiány lefutása. Az államháztartáson belül a központi költségvetés 108,7 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 128,9 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok pedig 5,1 milliárd forintos szufficittel zártak. Az idei bázisszámoknak azért is nagy a jelentÕségük, mert egyelÕre nem került ki a túlzottdeficit-eljárás alól Magyarország. Ezzel kapcsolatos tegnapi hír, hogy az Európai Unió korai figyelmeztetést küldött Magyarországnak, amely szerint jövÕre a költségvetési szabályok megsértését kockáztatjuk. Ezt közölte a Németországban tartózkodó Olli Rehn uniós pénzügyi biztos, aki négy másik országot is figyelmeztetett. Beszédében Belgiumot, Lengyelországot, Ciprust és Máltát nevezte még meg, kijelentve, hogy megfelelÕ intézkedéseket vár ezektÕl az országoktól. Az uniós politikus az Európai Bizottság Õszi gazdasági elÕrejelzésének ismertetése kapcsán, november 10-én már közölte: az öt tagállamtól
további tájékoztatást fog kérni arról, hogy milyen intézkedésekkel tervezik tovább csökkenteni a deficitet a következÕ idÕszakban.
A világgazdasági válság újabb erÕs hulláma miatt nagy a bizonytalanság, emiatt pedig Magyarországnak is komoly problémákkal kell szembenézni – mondta tegnap Mellár Tamás egy tévémÛsorban. A közgazdász szerint hazánkat azért érinti ez erÕteljesen, mert egy adóssággal terhelt múltat örököltünk, ki vagyunk téve a piacoknak, és az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája sem volt maradéktalanul sikeres, a növekedésnek a belsÕ feltételeit nem volt képes kiépíteni. Ráadásul jelenleg nem lehet látni, hogy a magyar gazdaságban jövÕre mitÕl lesz bÕvülés.
Mellár stagnálásra számít 2012-ben, emellett úgy gondolja, nem biztos, hogy megkapjuk az IMF-tÕl az elÕvigyázatossági hitelkeretet. Lehet, hogy csak készenléti típusú kerethez jut Magyarország, az utóbbit azonban feltételekhez kötik. Mivel a kormány elkötelezett a 3 százalékos hiánycél tartása mellett, nem valószínÛ, hogy ezen a területen bármilyen restrikciót alkalmaznak, de az elÕtörlesztéssel és a bankadóval kapcsolatban elképzelhetÕ, hogy lesznek követelések – vélekedik a szakértÕ.
Ennél is élesebben fogalmazott a Commerzbank tegnap kiadott elemzésében. A pénzintézet szerint a kormány reformelképzelései nem feltétlenül egyeztethetÕk össze az IMF elvárásaival, a magyar fundamentumok pedig nem elég meggyÕzÕk ahhoz, hogy ne egy feltételekkel körülbástyázott hitelkeretet kapjunk. Azt is kiemelik, hogy a megállapodási szándék múlt csütörtöki kommunikációja nem volt elÕre egyeztetett a Nemzetközi Valutaalappal. EbbÕl következÕen a kormány megegyezési kényszerrel ül tárgyalóasztalhoz. Nincs alkupozíció, amit elétesznek, el kell fogadnia, legfeljebb kérést fogalmazhat meg – vélekednek a bank szakértÕi. Ugyanakkor, ha valamiért nem születne megállapodás, az még rosszabb helyzetet eredményezne, mivel ez a védÕháló számottevÕen segíthet az ország megítélésének javulásában – fÛzik hozzá.
A biztos reménykedik
Olli Rehn a tegnapi németországi beszédében reményét fejezte ki, hogy a német kormány felülvizsgálja az eurókötvényekkel kapcsolatos, elutasító álláspontját. Szerinte a kötvénykibocsátás csökkenti a gazdasági, illetve pénzügyi egyenlÕtlenségeket, és nagyobb stabilitást biztosít. Haladéktalanul válaszokat kell adni arra a bizalmi válságra, amely az adósság-, illetve a bankválság következtében jött létre – tette hozzá Rehn, aki az Európai Bizottság részérÕl olyan javaslatokat ígért, amelyek egy része túlmegy az állam- és kormányfÕk eddigi határozatain.
