Újabb terv saját forrás nélkül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár az Új Széchenyi-terv Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogramjában, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium szerkezetének kialakításakor is tetten érhető volt az a kormányzati szándék, hogy egyfajta egységes gazdasági térségként kezeljék a makrorégiónak nevezett Kárpát-medencét. Ez alatt a kormányzat a Magyarországot és a vele szomszédos országok területét – Ausztria és Ukrajna Kárpátokon túli részének kivételével – érti. Magyarország, központi elhelyezkedését kihasználva, illetve Budapest és néhány vidéki nagyváros növekedési csomópont szerepére építve szeretné bekapcsolni a Baltikumtól az Adriáig terjedő új európai növekedési övezetbe a Kárpát-medencét.
A terv mindennek programba öntött megnyilvánulása lehet. Szavakban feltétlenül, kérdés azonban a megvalósítás. Ugyanis – mint a birtokunkba került dokumentumokból is kiderül – nem rendelnének mellé külön forrásokat, a nemzetgazdasági tárca a meglévők felhasználásával – egyebek között az európai uniós alapokból, illetve bizonyos költségvetési forrásokból – valósítaná meg a tervhez kapcsolódó projekteket. Nem támogatásokkal, hanem piaci tőkefinanszírozási megoldásokkal kívánnak operálni. A finanszírozás lehetséges módszereiről és eszközeiről lesz szó azon a holnapi budapesti értekezleten, amelyre az NGM szakértői olyan állami intézményeket hívtak meg, mint a Corvinus, a Mehib, az Eximbank, az MFB Invest, a Garantiqa, a KaVosz, a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA), az NFÜ és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA).
A tízéves időtávra szánt Wekerle-tervet a szaktárcánál „nemzetgazdasági fejlesztési szempontokat szem előtt tartó gazdaságfejlesztési tervként” definiálják. Stratégiájának fő célkitűzése a hazai vállalkozások regionális piaci pozícióinak erősítése. Két kiemelt területet neveznek meg a terv készítői: a térségi infrastruktúra összehangolását és az egységes munkaerőpiac megteremtését. A Wekerle-terv fő célcsoportját a hazai tulajdonban lévő vállalkozások, azokon belül is a kis- és középvállalkozások alkotják.
Integrátor lehet Magyarország
„Alapvető kérdés, hogy ki lesz a Kárpát-medencei régiófejlesztés integrátora. Szerintem az, aki először állít össze egy ilyen tervet a térségnek, mellérendelt forrásokkal ésa háttérben széles vállalkozói körrel. Szeretnénk, ha ez az ország Magyarország lenne.” Ezt nyilatkozta a Világgazdaságnak Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi
és Iparkamara elnöke, a Wekerle-tervről tartott első vita házigazdája.
Elmondta, hogy a megyei vállalkozók örömmel fogadták a tervet, s több javaslatot is tettek arra, hogy milyen területeket szeretnének hangsúlyosabban látni. Ilyen a vízgazdálkodás és a logisztika.
a háttérben széles vállalkozói körrel. Szeretnénk, ha ez az ország Magyarország lenne.” Ezt nyilatkozta a Világgazdaságnak Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi
és Iparkamara elnöke, a Wekerle-tervről tartott első vita házigazdája.
Elmondta, hogy a megyei vállalkozók örömmel fogadták a tervet, s több javaslatot is tettek arra, hogy milyen területeket szeretnének hangsúlyosabban látni. Ilyen a vízgazdálkodás és a logisztika. Kitörési pontok Infrastruktúra-fejlesztés
Kkv-k nemzetköziesedésének támogatása
Regionális multik piacszerzése
Vízgazdálkodás, környezetvédelem, megújuló energia
Egészség- és életmódipar (Kárpát-medencei turisztikai brand)-->
