Banánokban látja a jövőt az NGM
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRecesszió jöhet Magyarországon, ha nem készül növekedési terv – mondta rádióinterjújában Orbán Viktor. A Nemzetgazdasági Minisztériumban hamar tettek is követték a miniszterelnök szavait, nyilvános konzultációra bocsátották a Magyar Növekedési Terv nevű munkaanyagot. A véleményezők megállapításaira igencsak szükség lehet; az csak felületesen és nagy vonalakban derül ki a tervből, hogy a szaktárca hogyan képzeli a fejlődést.
Felülvizsgálatra szorulhat a 2012-re tervezett 1,5 százalékos növekedés – állapítja meg az anyag. Azonban ettől függetlenül a minisztérium nem tervezi, hogy a 2012-es költségvetés tervezésekor már egy módosított számmal kalkuláljon. Kiderül az is, hogy a kormány azokat a gazdasági ágazatokat szeretné erősíteni, amelyekkel importot lehet kiváltani, valamint támogatnák az exportra is termelő magyar cégeket. Ezenkívül az Új Széchenyi-terv forrásainak hatékonyabb felhasználása lehet fontos, az azonban homályos, hogy miképp lehetne ezt elérni.
A legfontosabb célok közt fogalmazták meg a már sokszor hangoztatott vágyat, hogy Magyarország használja ki jobban földrajzi helyzetét, és váljon regionális központtá, a módszer azonban ahhoz, hogy ezt hogyan lehetne elérni, e ponton is szinte teljesen hiányzik a szövegből. Ide illesztették be a „kelet-európai banán” fogalmát: a régió legfejlettebb területei, Nyugat-Lengyelországtól indulva, a Prága– Bécs–Pozsony–Budapest négyszögön át egész az Adriáig, a térképen összekötve valóban egy erre hasonlító alakot mutatnak – a minisztérium szerint ez a terület húzhatja magával egész Kelet-Európa fejlődését.
A terv célja, hogy olyan termelő beruházások jöjjenek az országba, amelyek a kis- és középvállalkozásoknak is további beszállításokat generálnak, munkahelyeket létesítenek, vagy új technológiát hoznak – fogalmaz a szöveg. Ezért az NGM azt szeretné elérni, hogy a külföldről érkező beruházásokat tereljék az ország elmaradottabb térségeibe is, támogassák a kkv-háttéripart, és kiemelten kezelnének néhány kijelölt súlyponti ágazatot. Ezek között kapott helyet például az egészség-, az élelmiszer-, a gyógyszeripar, a biotechnológia, a járműipar, az elektronika vagy a logisztika.
Ezen a ponton azonban véget is érnek a terv konkrét intézkedési javaslatokat soroló részei. A 177 oldalas dokumentum legnagyobb része vagy történeti áttekintés vagy háttértanulmányokat és modellezéseket mellőző, távlati vágyak leírása. Jellemző a szöveg kidolgozottságára, hogy úgy számol, 2015-ra a különböző versenyképességi rangsorokban a 20–25. helyre jöhet fel Magyarország, mindezt úgy, hogy a számításokban azt vették alapul, hogy a többi állam helyzete nem változik. A határon átnyúló, városok közti együttműködések vizsgálatánál pedig azt fejtegeti egy térkép, hogyan lehetne együttműködni Jugoszlávia városaival.
Rossz vagy még rosszabb?
A legnagyobb magyar szakszervezetek megállapodást kötöttek a kormánnyal az új munka törvénykönyve néhány eleméről. Csak a rossz és a még rosszabb közül választhattak – vázolták a helyzetet a munkavállalói érdekképviseletek vezetői. A megállapodás a törvénytervezetnek a kollektív munkavállalói jogokat és a munkaviszonyt szabályozó részeiről szólt. A kollektív szerződés így mégsem szűnne meg, a szakszervezeteknek ehhez csak el kell érniük, hogy egy-egy cég munkavállalóinak tizede tagjuk legyen.Ez a részmegállapodás azonban nem gátolta meg a szakszervezeteket abban, hogy szombaton nagyobb tüntetést tartsanak Budapesten a kormány tervei ellen. A tiltakozás középpontjában a munka törvénykönyve mellett az oktatási és az egészségügyi tervek álltak. A demonstráció egyik legnépszerűtlenebb résztvevője Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke volt. Vele néhány nappal korábban állapodott meg Orbán Viktor arról, hogy a vasutasok pluszpénzt kapnak a MÁV Cargo eladása miatt – Gaskó elé ezek után szombaton többen aprópénzt dobáltak. A kormány ígérete a vasutasoknak újabb követelési lavinát indíthat el: a Vasas Szakszervezeti Szövetség már jelezte, hogy ők is extra pénzt kérnek a privatizációs bevételekből.
Ez a részmegállapodás azonban nem gátolta meg a szakszervezeteket abban, hogy szombaton nagyobb tüntetést tartsanak Budapesten a kormány tervei ellen. A tiltakozás középpontjában a munka törvénykönyve mellett az oktatási és az egészségügyi tervek álltak. A demonstráció egyik legnépszerűtlenebb résztvevője Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke volt. Vele néhány nappal korábban állapodott meg Orbán Viktor arról, hogy a vasutasok pluszpénzt kapnak a MÁV Cargo eladása miatt – Gaskó elé ezek után szombaton többen aprópénzt dobáltak. A kormány ígérete a vasutasoknak újabb követelési lavinát indíthat el: a Vasas Szakszervezeti Szövetség már jelezte, hogy ők is extra pénzt kérnek a privatizációs bevételekből. Alig tudjuk, miről tárgyal a T. Ház Maratoni hosszúságú hét után újabb ötnapos parlamenti ülés következik. Az előző héten az ellenzék nehezítette meg a kormányoldal dolgát az ülések elnyújtásával, ám ezúttal a kormánypártok léptek az átláthatóság ellen: több olyan törvény is felkerül a napirendre, amelyet vasárnap délutánig be sem nyújtottak.
Kivételt jelent a területfejlesztésről szóló javaslat, amely feladatokat adna a 2012-től minden más szerepüket elvesztő megyei önkormányzatoknak, illetve a családvédelmi törvény. Ez utóbbinak is van gazdasági szála: előírnák, hogy a kormány családi kedvezményeket adjon, valamint a munkában is kedvezmények illetnék a kisgyerekes szülőket. Tegnap estig nem lett nyilvános a heti napirendről sem a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló javaslat, sem a nemzeti vagyont, a jegybankot, sem a víziközmű-szolgáltatást rendező törvény. -->
