Minket is lefékezne az EU-kudarc

Az eurózóna perifériáján csaknem két éve pattant ki az adósságválság, amelyet azóta sem sikerült megnyugtató módon rendezni. Az elmúlt hónapokra pedig már egyértelműen egy szélesebb körű bizalmi válság jelei bontakoztak ki. Ez a feltörekvő régió, azon belül is Magyarország szempontjából azért fontos, mert amíg viszonylag elszigetelt esetként tartották számon a befektetők, addig szinte semmilyen negatív hatását nem érzékeltük a görög problémáknak. Sőt, kezdetben még erősödtek is egy rövid ideig a feltörekvő devizák, mivel a fejlett piacokkal szemben a nemzetközi tőke megpróbált más lehetőségeket keresni.

Amennyiben nem születne meg a várt egyezség az eurózóna vezető döntéshozói között, az ismét visszataszítaná a piacokat abba az állapotba, amely októbertől volt megfigyelhető – mondta lapunknak Barcza György, a K&H Bank elemzési igazgatója. A szakértő az elmúlt hét tőkepiaci megnyugvását is annak tudja be, hogy a piac a megegyezést valószínűsíti. Barcza szerint ugyan az államháztartásihiánycél-szabály, vagyis a 3 százalékos limit szigorítása lekerült a napirendről, de ha az automatikus szankciókban sikerül megegyezni, azt már pozitívumként értékelhetik a piacok. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Központi Bank által kilátásba helyezett további állampapír-vásárlások miatt még a tárgyalások esetleges kudarca esetén is nyernének egy kis időt a tagállamok, és ez Magyarország szempontjából is megnyugtató. Az utóbbi napokban konszolidálódni látszó állampapírpiacokon azonban még ezzel együtt is újabb hozamemelkedés következhetne, és a forintárfolyam ismét gyengülhet.

A magyar gazdaságot főként rövid távon érintené érzékenyen az eurózóna feltételezett felbomlása – vélekedett egy korábbi alkalommal Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A magyar szempontból legfontosabb német gazdaság hosszabb távon az erős fundamentumai miatt viszonylag jól jöhet ki a nemkívánatos eseményből. Barcza szerint viszont aligha vészelné át recesszió nélkül a felbomlást a vezető európai gazdaság. A legtöbb tagországban ráadásul ebben az esetben igencsak kemény költségvetési kiigazítások válnának szükségessé, ami még inkább fékezné a növekedést, ezzel pedig szűkülnének a magyar exportlehetőségek is. Egy az eurózóna kilábalási esélyeivel foglalkozó konferencián Róna Péter közgazdász azt mondta, ha esetleg kudarcot vallanak az egyeztetések, a fő kérdés az lehet, kíván-e Magyarország olyan monetáris politikát folytatni, mint eddig, ugyanis az a csatlakozás előkészítését volt hivatott végigvinni. Erről hamarosan kiderülhet, hogy nem értelmezhető tovább – vélekedik a szakember. Valójában szerinte a helyes célkitűzés az lenne a magyar pénzpolitika számára, hogy bármilyen külső körülmények között fenntartható pályán kell tartani a magyar gazdaságot.

Jelenleg 2020-as csatlakozási célt lebegtet a kormány, kérdés, addigra milyen övezet várhatja a magyar gazdaságot, lesz-e még mihez csatlakozni – figyelmeztetett Róna. Hozzátette: az euróövezet esetleges felbomlásának is számos forgatókönyve van, ezek eltérő stratégiát kívánnak Magyarország részéről is.