Újabb pofont kapott az eurózóna

Az eurózóna mentőalapjának, az EFSF-nek a hosszú távú adósosztályzatát is rövid időn belüli leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással megfigyelés alá vette tegnap délután a Standard & Poor’s, miután hasonló lépést jelentett be hétfő este lapzártánk után a valutaunió 15 tagállamára, köztük az összes, lehető legjobb AAA besorolású eurózónatagra vonatkozóan. A hitelminősítő közölte: amennyiben a mentőalap garanciáját adó hat AAA minősítésű ország egyikét leminősítik, akkor az EFSF is elveszíti a lehetséges legjobb besorolást, amely akár egyszerre két fokozattal történő rontást is jelenthet.

Az EFSF leminősítése azt jelentené, hogy a mentőalapként funkcionáló szervezetnek magasabb kamatokat kellene fizetnie az általa kibocsátott kötvények után, ez jelentősen megnehezítené az eladósodott eurózóna-tagállamok kötvényvásárlás révén történő finanszírozását.

Elemzők azt is hangsúlyozzák, hogy Németország hétfőn este meglebegtetett leminősítésének veszélye jelentősen megnehezíti Angela Merkel kancellár dolgát, hogy meggyőzze a németeket: az eladósodott periferiális országok kisegítése német érdek is.

A legjobb intés volt a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt – így kommentálta tegnap a német pénzügyminiszter az S&P hétfő esti, még csak a tagállamokra vonatkozó döntését. Wolfgang Schäuble úgy vélte: a figyelmeztetés segíthet, hogy az eurózóna vezetői a csúcstalálkozón olyan megállapodást kössenek, ami elvezethet a válság megoldásához.

Az S&P azzal indokolta döntését, hogy a legtöbb eurózóna-tagországban igen magas az állam és a háztartások eladósodottsági szintje, illetve, hogy nőtt annak a kockázata, hogy jövőre recesszióba süllyed az övezet. Emellett arra is hivatkozott a hitelminősítő, hogy az eurózóna vezetésében meglévő folyamatos viták a válság kezelésének módjában az egész övezet pénzügyi stabilitását veszélyeztetik.

Az S&P döntése azért csak a valutaunió 15 tagállamát érintette, mert Ciprus és Görögország besorolásának kilátását már korábban negatívra rontotta. A 15 érintett eurózóna-ország közül hatnak (Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország) a lehető legjobb, AAA besorolású a minősítése. Ezeket az országokat egy fokozattal minősítené le az S&P, ha a holnap kezdődő EU-csúcson nem születik hatékony megállapodás az adósságválság rendezésére. Egyedül Franciaország esetében rontaná le a minősítést két fokozattal. Szintén két szinttel sorolná lejjebb az eurózóna nem elsőrendű besorolású tagországait. Utóbbi körben Belgium lenne a kivétel, amelynek jelenlegi AA szintjét egy fokozattal rontaná le.

A német pénzügyminiszterrel ellentétben más euróövezeti politikusok kevésbé visszafogottan reagáltak az S&P lépésére. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának (Eurogroup) elnöke egyenesen kiütésnek nevezte a lépést. Jean-Claude Juncker közölte: meglepőnek tartja, hogy a hitelminősítő éppen akkor hozta ezt a „méltánytalan és erősen túlzó” döntést, amikor a közelgő EU-csúcson lényegi döntésekre készülnek az állam- és kormányfők az adósságválság kezelésében.

A francia jegybank elnöke, Christian Noyer azt kifogásolta, hogy a hitelminősítő pár órával azután közölte döntését, hogy Párizsban Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő a fiskális unió felé vezető lépésekről állapodott meg. A francia jegybankelnök szerint egyre inkább politikai színezetet ölt az S&P módszertana. Hasonlóan nyilatkozott az osztrák jegybank elnöke, Ewald Nowotny is.

Az USA már elvesztette a legjobb besorolást

Az S&P az Egyesült Államoktól már megvonta a lehetséges legjobb besorolást. Augusztusban az államadósság-plafon megemeléséről hozott döntés után egy fokozattal, AA pluszra minősítette le a besorolást, negatív kilátással. Azzal indokolta, hogy az akkor elfogadott államháztartási konszolidációs terv nem elég az adósságpálya stabilizálásához. A 15 ezer milliárd dollárnál nagyobb államadósság a GDP 100 százaléka.