„Magyarország igazán soha nem lábalt ki a legutóbbi válságból, a növekedés a múlt évben viszonylag mérsékelten alakult, különösképp a régiós társakkal összehasonlítva.” Most azt várjuk, hogy a gazdaság stagnál 2012-ben, amelyben külső és belső tényezők is szerepet játszanak – mondta Christoph Rosenberg, az IMF magyarországi vezetője a IV. cikkely szerinti jelentés kiadása után megjelent interjújában.
Meglátása szerint hosszú távra tekintve a Széll Kálmán-terv számos pozitív hatása érvényesül, azonban közben külső és belső ellenszéllel is szembe kell nézni.
Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, ezért nagyon ki van téve az európai és a feltörekvő piaci eseményeknek. Magyarországon az egyik legnagyobb az aránya a GDP-hez képest a régióban, és erősen integrált a német gazdaságba, amely pozitív volt az elmúlt két évben. De a növekedés az euróövezetben várhatóan lassul, amely érinti Magyarországot is, különösen azért, mert az export volt az egyetlen forrása a növekedésnek a krízis óta – mutatott rá Rosenberg.
Hasonlóképpen, a pénzügyi rendszer erőteljesen függ a külföldi finanszírozástól. A befektetők aggódnak a magyarországi politikai folyamatok miatt, persze befolyásolja őket az is, hogy mi történik máshol – tette hozzá.
Ebben a nehéz külső környezetben kulcsfontosságú a növekedés támogatása. A külső kereslet lassul, de a belföldi fogyasztás és a beruházások rendkívül gyenge – monda Rosenberg. Számos ellenszéllel is szembe kell nézni: lassú a jövedelem növekedéssel, emelkedik az adósságszolgálat, a munkanélküliséggel és a hitelválsággal.
Sajnos nincs egyszerű módja annak, hogy rövid távon beinduljon a növekedés. A költségvetési ösztönzés nem lehetséges Magyarország számra. A költségvetési hiányt le kell csökkenteni annak érdekében, hogy az adósság továbbra is fenntartható legyen és az deficitcélját elérjék. A csökkentése sem lehetséges, mert ez gyengébb átváltási árfolyamhoz vezethetne, amely növelné a köz- és magánszféra terheit a súlyos deviza-eladósodottság miatt.
Megoldások
„Fenn kell tartani a gazdaság stabilitását. Magyarország ebben tett néhány pozitív lépést. A költségvetés ebben az évben nagyon ambiciózus” – válaszolta arra a kérdésre, milyen megoldásokat lát.
A monetáris politika megfelelően szigorú, amely megakadályozza a forint leértékelődését.
Rosenberg szerint javítani kell a fiskális politika tervezését, amelynek kevésbé kellene regresszívnek lennie, és támogatnia kellene a növekedést. Ennek egyik példája az egykulcsos bevezetése, amelyet számos régiós ország használ. Magyarországon azonban nem érte el az optimális eredményt a bürokrácia miatt, valamint azért, mert túlzottan terheli a legveszélyeztetettebb rétegeket.
Aggódunk amiatt, hogy mindezek reálbércsökkenéshez vezetnek, és csökken a foglalkoztatottság az alacsonyabban képzett munkavállalókat tekintve. Az üzleti környezet pedig bonyolultabb és kevésbé vonzóvá válik – jelentette ki.
Egy másik példa a speciális adók, amely érinti a kiskereskedelmi, az energetikai, a telekommunikációs és a bankszektort, amelyek nagyrészt külföldi tulajdonban vannak. Ezek az úgynevezett krízisadók, valamint az olyan intézkedések, amelyek beleavatkoztak a meglévő hitelszerződésekbe negatívan hatottak az üzleti környezetre. De Magyarországnak sürgősen új beruházásokra lenne szüksége, beleértve a külföldieket is – mondta Rosenberg.
Az új beruházások elengedhetetlenek a növekedéshez, Magyarország viszont lemaradt a régiós társakhoz képest, és az elmúlt évtizedben tapasztalt saját jó teljesítményéhez képest is.
Rosenberg kiemelte a politikai környezet kiszámíthatóságát is, és ebben a vonatkozásban beszélt a központi bank függetlenségének kérdéséről.
A jogszabály 2011 végi elfogadása azt a benyomást keltette, hogy a kormányzat megpróbál befolyást szerezni a központi bank döntéshozatalában. A kormánynak mindent meg kell tennie, a törvény módosításával, hogy ezt eloszlassa – hangsúlyozta.
Egy másik terület a fékek és ellensúlyok visszaállítás: a Költségvetési Tanács most sokkal gyengébb, mint 2010 végén. Aggódunk, hogy jelenlegi formájában nem rendelkezik elegendő erőforrással, illetve nem oly független, hogy objektív képet adjon a költségvetés folyamatairól – tette hozzá.
Bankrendszer
A magyar bankrendszer nagyrészt külföldi, osztrák, olasz, német és belga tulajdonban van. Érinti őket, hogy mi történik az euróövezetben, és hogy milyen új tőkekövetelményeket vezetnek be Európában. Ez a régióban a tőkeáttétel csökkenéséhez vezetett.
Rosenberg szerint emellett rendkívül magas a bankadó mértéke Magyarországon, és kiemelte a végtörlesztést is. Ezek a tényezők azok, amely miatt Magyarországon gyorsabban történt meg ez a folyamat.
Ez hozta létre a fizetésimérleg-nyomást és a hitelválságot Magyarországon. Több egymást követő évben negatív a hitelnövekedés, amely komoly aggodalomra ad okot, és további akadálya a növekedésnek – vélekedett.
