Heim a politikai hóbelebancról és a deviza összeomlásról

A tegnapi aukcióra utalva azt mondta a Gazdasági Rádió műsorában: 10 százalékos állampapír kamatokat nem lehet finanszírozni hosszú távon. „Egy örvény szélén vagyunk, kérdés, bele akarunk-e ugrani, vagy pedig komoly makrogazdasági, gazdaságpolitikai fordulatot hajt végre az ország”.

Heim Péter szerint „az IMF-et nem kell ördögként beállítani”. A tárgyalások során azt várja, hogy csakúgy mint 2008-2009-ben, az „Európai Bizottsággal komolyabb gondok lesznek”.

A Századvég Gazdaságkutató elnöke arra számít, hogy nem fogják engedni, hogy az általa – a jelenlegi finanszírozási környezet mellett -  3,5 százalékosra várt államháztartási hiány legyen, miközben az olaszoktól 1,5%-ot várnak el. „Ezt 3% alá kell majd szorítani, ehhez 200 milliárdos csomag lesz szükség tavasz közepére” – mondta. Az igazi kérdés a „2013-as költségvetés az, mert komoly lyukak látszanak már most is”. Heim megjegyezte, hogy Magyarország az Európai Unióból érkező 3 milliárd euró nélkül összeomlana. „Magyarországnak szüksége van a német gazdaság támogatására is, enélkül összeomlik, emiatt el kell fogadni a német diktátumokat, miután a német gazdaság tartja el Európát."

Heim ugyanakkor hangsúlyozta: „82-83 százalékos GDP arányos államadósság mellett államcsődbe menni nehéz, ekkora adóságnál általában nem szoktak”. Az államcsőd kockázat 110%-os államadósság szint mellett merül fel, olyan fellendülő gazdaságoknál, amelyeknél kicsi a belső megtakarítás – mondta.

Heim - még a tegnapi hozamszintek mellett – azt mondta, négy százaléknál nagyobb reálkamatot Magyarországon nem bír el a költségvetés, mert ennek finanszírozásához akkora megszorítás kell, ami nagyon nagy társadalmi feszültséggel járna. Szerinte  2-3 százalékos reálkamat elviselhető egy olyan gazdaságban, amelynek a hosszútávú növekedési potenciálja 1 százalék alatt van, míg az államadóssága 80 százalék közelében. Heim szerint annak a valószínűsége, hogy legyen növekedés idén, 10-20 százalék. 

A devizatartalékok felhasználásával kapcsolatos megnyilvánulásokat a „politikai hóbelebanc” kategóriájának tartja. „Monetáris élénkítést alkalmazni ott, ahol az államháztartás hiány jelentős, nagy az államadósság, az egyenlő a devizaösszeomlás bejelentésével”. Ugyanakkor hangsúlyozta: „Magyarországon  fizetési mérleg többlet van, normális esetben, ha piaci bizalom helyreállna, a kormány hiteles gazdaságpolitikát folytatna hiteles személyekkel, hiteles programmal, nem igaz, hogy a forintnak le kellene értékelődni. Példaként Lengyelországot hozta, ahol a folyófizetési mérlegben jelentős negatívum van, a forintnak a zlotyival szembeni 10 százalékos éves leértékelődése nem magyarázható külső egyensúlyi folyamatokkal. „A probléma, hogy a növekedés alacsony, emiatt tőkekivonás van, továbbá a bankrendszernek állandó mérlegkiigazítást kell tennie a gyenge forint miatt, emiatt nincs pénz hitelezésre sem”.

A forint-euró áfolyammal kapcsolatban megjegyezte: 270-300 közötti árfolyam lenne elfogadható és felvetette annak a lehetőségét, is, hogy a „jelenlegi szabadon lebegésből – egy erős IMF - uniós megállapodás mellett – gazdaságpolitikai fordulat esetén, érdemes lenne egy menedzselt árfolyamrendszerbe visszatérni”. - De ehhez hiteles költségvetési politika kell, a hiánynak 1 százalék alá kellene mennie jövőre - mondta. 

Az új jegybanktörvénnyel kapcsolatban azt mondta: szerinte „az nem tragédia”, csak az érzelmek mindkét oldalon túlszaladtak. Személyes véleményként megjegyezte, hogy „az  intézményi garancia helyett, a személyi garanciákban hisz”.