A dohánytörvény rejtélyes útja

Tizenkét oldalon összesen kilencszer szerepelt az Európa szó a dohánytörvényhez vasárnapi dátummal benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványban. Mindez arra utalhat, hogy a Lázár János frakcióvezető által jegyzett dokumentummal igencsak odafigyelt a beadványozó arra, hogy a jogszabályt EU-kompatibilissé módosítsa. Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy fent maradjon a hétfői napirenden, az alkotmányügyi bizottság előbb megszavazta, majd rögtön a voksolás után egy fideszes indítványra levették a napirendről, lapzártánk idején azonban mégis vitáztak a javaslatról.

Az indok ugyanaz, mint múlt hétfőn: az EU vizsgálja a jogszabályt. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője erről azt mondta, várhatóan májusban érkezik meg Brüsszel véleménye, ezután jöhet a zárószavazás, de készek az uniós vitára. A koncessziós eljárások így nyáron indulhatnak, a trafikhálózat 2013. január 1-jére létrejöhet, a dohány-kiskereskedelem joga pedig így 6-10 ezer magyar családi kisvállalkozáshoz kerülhet.

A változtatások között szerepel egyebek mellett, hogy a koncessziós jogot az Európai Gazdasági Térség szereplőire is kiterjesztik, emellett az írás leszögezi, hogy az uniós bíróság gyakorlata szerint közérdek kikényszerítheti a belső piac korlátozását, valamint, hogy a dohánykereskedelem korlátozásának közérdekű indokait az Egészségügyi Világszervezet dohányzás-ellenőrzési keretegyezménye is tartalmazza, melynek az Európai Közösség is részese.

A módosító indítvány mindezek mellett a vámhatóság engedélye helyett általános, úgynevezett dohánykereskedelmi engedélyhez kötné a jogosultságot a koncesszió mellett, és nem lépcsősen, az árusítóhelyeket fokozatosan szűkítve vezetné be a törvényt, hanem egyszerre mindenkire vonatkozóan. Emellett jobbára technikai vagy nem alapvető változtatásokat javasol, például lejjebb viszi az adóbírsághatárt, amely után valaki nem kaphat engedélyt, illetve megszabja, hogy a trafikokra majd a nemzeti dohánybolt feliratot kell kiírni.

Múlt hétfőn a végszavazás első elhalasztása után Rogán Antal azt nyilatkozta, a Külügyminisztérium javaslatára fordultak az unióhoz. A tárca a Világgazdaság kérdéseire, hogy mikor javasolták ezt, illetve ugyanígy döntöttek-e más jogszabályoknál is, például a cafeteriaágazat államosításáról szólónál, azt válaszolta: „A Külügyminisztérium a közigazgatási egyeztetés keretében valamennyi előterjesztést véleményez uniós szempontból is; ezekben az esetekben is ez történt.”

A dohányipar képviselői elmondásuk szerint nem sok beleszólást kaptak a tervekbe: Sánta János, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének ügyvezető elnöke megkeresésünkre azt mondta: „Keressük a kapcsolatot a Vidékfejlesztési Minisztériummal és a parlamenti frakciókkal is, de személyes, konkrét tárgyalás még nem volt.” A szövetség támogatja a dohánykereskedelem átalakításával kapcsolatos kezdeményezést, ám véleményük szerint a javaslatban foglalt 7000 több, 10-11 000 értékesítési pontra lenne szükség. A Continental Csoport elnöke hozzátette: „A törvény egyéb pontjaival, így például a fiatalkorúak védelmének szükségességével egyetértünk.” A szövetség attól tart, hogy a cigaretták feketepiaca erősödne, a mostani 3-5 helyett akár 15 százalékot is kihasítva a kereskedelemből.

A dohánytermékek adójának emeléséről szóló javaslat a 2011-es nyári ülésszakon okozott botrányt. Ez volt az az indítvány, amelyet az alkotmányügyi bizottság végül megváltoztatott, egy olyan pont meglepetésszerű megszavazásával, amelyről később a sajtónak válaszolva az igennel voksolók sem akarták tudni, ki nyújtotta be. Az azóta alkotmánybíróként dolgozó Balsai István ekkor mondta azt: „a dohánylobbi erősebb volt”.

A pontos okok azóta sem derültek ki – a folyosói pletykák szerint a fideszes Hörcsik Richárd egy javaslata puhította fel túlzottan a tervezetet, zavart okozva a kormánypárton belül. Hogy a dohánylobbinak ehhez lehet-e köze, azt nem tudni, annyi biztos: Hörcsik Sátoraljaújhely képviselője, ahol gyára van a Continental Dohányipari Zrt.-nek, az egyetlen magyar tulajdonú dohánycégnek. A javaslatot akkor megszavazta Dancsó József fideszes képviselő is, akiről kiderült: a Continental felügyelőbizottsági tagja.

A dohánytermékek adójának emeléséről szóló javaslat a 2011-es nyári ülésszakon okozott botrányt. Ez volt az az indítvány, amelyet az alkotmányügyi bizottság végül megváltoztatott, egy olyan pont meglepetésszerű megszavazásával, amelyről később a sajtónak válaszolva az igennel voksolók sem akarták tudni, ki nyújtotta be. Az azóta alkotmánybíróként dolgozó Balsai István ekkor mondta azt: „a dohánylobbi erősebb volt”.

A pontos okok azóta sem derültek ki – a folyosói pletykák szerint a fideszes Hörcsik Richárd egy javaslata puhította fel túlzottan a tervezetet, zavart okozva a kormánypárton belül. Hogy a dohánylobbinak ehhez lehet-e köze, azt nem tudni, annyi biztos: Hörcsik Sátoraljaújhely képviselője, ahol gyára van a Continental Dohányipari Zrt.-nek, az egyetlen magyar tulajdonú dohánycégnek. A javaslatot akkor megszavazta Dancsó József fideszes képviselő is, akiről kiderült: a Continental felügyelőbizottsági tagja. Csatlakoztunk a fiskális paktumhoz A parlament engedélyt adott a hétfő esti szavazásokon a kormánynak, hogy aláírják az EU pénzügyi megmentését segítő fiskális paktumot. A kérdésről név szerint voksoltak a honatyák. Lapzártánk idején szavaztak az egyháztörvény módosítóiról, a jelen állás szerint így a Magyarországi Muszlimok Egyháza is államilag elismert lesz. Átírtak néhány, a köztisztviselőkkel kapcsolatos törvényt, késő este pedig a hungarikumtörvény vitája volt napirenden.-->