Agglomeráció: bizonytalan jövő

„Ötleteket adtak” csupán a főváros környéki polgármesterek Tarlós Istvánnak kedd délutáni tárgyalásukon. A főpolgármester Budapest 23 kerületi polgármesterét és többtucatnyi, az agglomerációban lévő település vezetőjét hívta meg, hogy megvitassák a BKV válságának kezelését. A megbeszélést követő első üzenet alapján sok pozitívumra nem számíthatnak azok, akik gyors megoldásban reménykedtek: csak ötletek vannak, pénz továbbra sincs. A távirati iroda tudósítása szerint az agglomerációs polgármesterek többsége arról beszélt a találkozón: nincs rálátásuk a közlekedési cég pénzügyi helyzetére, településeik eladósodtak, ezért nem tudnak több pénzzel beszállni a BKV finanszírozásába.

Az, hogy a fővároson kívüli települések is szerepet kaptak az egyeztetésen, nem jelent nagy meglepetést az előzmények fényében. A budapesti városházán az elmúlt hetekben nemegyszer elhangzott, hogy az agglomerációnak nagyobb szerepet kellene vállalnia a tömegközlekedési cég finanszírozásában.

A megoldáshoz kormányzati támogatásra is szükség lesz. Ennek részleteit azonban még csak találgatni lehet. Abban a javaslatcsomagban mindenesetre, amelyet nemrég Budapest vezetői elküldtek Orbán Viktornak, kemény kéréseket fogalmaztak meg. A miniszterelnöknek címzett indítvány szerint az agglomeráció települései kötelesek lennének a helyi iparűzési adójuk legalább 5 százalékát az elővárosi közlekedésre fordítani. Az elképzelés egyik fő kockázata egyértelmű, és erre a főpolgármester is felhívta a figyelmet: az indítvány a BKV-ról szól, sok agglomerációs településen viszont a MÁV biztosítja a közlekedést. A javaslat úgy számol, hogy évente nagyjából egymilliárd forintos többletbevétel jöhetne az iparűzési adóból. Ez persze csak aprópénz a közlekedési cég 70 milliárd forint feletti hiányához képest, ám a budapesti vezetők szerint fontos üzenetet hordoz, és az érintett települések közvetlenül is érintetté válnak a BKV működésében.

Nem a tömegközlekedésé azonban az egyetlen olyan ügy, amelyben kiemelt szerep juthat az agglomerációnak. A járási rendszer határai még képlékenyek, a tervek azonban sok kérdést vetnek fel. A beosztás több ponton is megtöri az agglomeráció eddigi felépítését. Mindeddig hat szektorra osztották a szóban forgó területet, a legtöbb hozzáértő szerint a felosztás jól tükrözte a környék jellegzetességeit ahhoz, hogy egy járási rendszer kialakításához kiindulópont legyen.A járások tervezett térképe azonban nem sok hasonlóságot mutat.

Kilenc járást hoznának létre a Budapesttel határos településekből, ezek közt azonban feltűnően nagyok a különbségek mind méretben, mind lakosságszámban. A gödöllői járásnak például mintegy 180 ezer lakója lenne, nagyjából tízszer annyi, mint a szintén Pest megyei szobi járásnak.

Problémás az egyes járások kapcsolódása a fővároshoz is.Elég Gödöllő példájánál maradni: az ottani járás a megyehatárig tartana, több mint 40 kilométerre Budapest szélétől. Vác kikerülne a közvetlen agglomerációból: többségében olyan települések kerülnének hozzá, hogy bár a központ kapcsolódik Budapesthez, az alá tartozó terület már alig, és hasonló kérdőjelet vet fel a monori egység terve is. Arra sem lehet hivatkozni, hogy a közlekedés szempontjából logikus lenne az átrendezés – a váci mellett a gyáli járás is olyan településekből állna össze, ahonnan tömegközlekedéssel igen nehezen lehet megközelíteni egymást, gyakran gyorsabban lehet eljutni egyik helyről a másikra budapesti átszállással.

- Pilisvörösvári

- Budakeszi

-Érdi

- Szigetszentmiklósi

-Gyáli

- Monori

-Gödöllői

- Dunakeszi

Budapesttel nem határos Pest megyei járások:

-Váci

- Ceglédi

- Szobi

- Nagykátai

- Ceglédi

- Ráckevei

-Dabasi

Sztojcsev Iván Tervezett járások (2013-tól) -Szentendrei

- Pilisvörösvári

- Budakeszi

-Érdi

- Szigetszentmiklósi

-Gyáli

- Monori

-Gödöllői

- Dunakeszi

Budapesttel nem határos Pest megyei járások:

-Váci

- Ceglédi

- Szobi

- Nagykátai

- Ceglédi

- Ráckevei

-Dabasi-->