ESG: vége a zöld részvények fénykorának, vagy csak új korszak kezdődik?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA fenntartható (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő) befektetések néhány éve még a pénzügyi piacok legdinamikusabban növekvő szegmensének számítottak. Azóta a szigorodó szabályozás, politikai támadások és gyengébb teljesítmény árnyalta a képet. A The Wall Street Journal szerint mégsem beszélhetünk az ESG bukásáról: inkább egy olyan korszak kezdődik, ahol a fenntarthatóságot kevésbé ideológiai, sokkal inkább üzleti és kockázatkezelési szempontként értékelik.
Az ESG szemléletű részvények meghatározóvá váltak a 2020-as évek elején
A Covid-19 járvány után minden fórumon az ESG befektetések térnyeréséről és válságállóságáról lehetett hallani. Az európai piacfelügyeleti szerv, az ESMA jelentése alapján a koronavírus miatti piaci sokkot egyértelműen az aktívan kezelt ESG UCITS-alapok vették a legjobban. A 2020-as piaci volatilitás idején számos esetben nagyobb nettó tőkebeáramlást tapasztaltak a fenntartható szemléletű részvényeknél és alapoknál, mint a hagyományos alapoknál. Emellett kisebb tőzsdei esést, és gyorsabb kilábalást mutattak. A befektetői bizalom ugyanis a piaci pánik idején biztonságosabbnak ítélte az erősebb kockázatkezeléssel és felelős foglalkoztatással operáló üzleti modelleket.
A fenti térnyerést jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben 13 ezer milliárd dollár volt a fenntartható befektetések globális értéke, a GSIA-jelentés szerint 2023-ra 35,3 ezer milliárd dollárra nőtt. Az ilyen típusú befektetések támogatásában Európa jár az élen, mögötte USA és Japán tudott még kiemelkedő növekedést felmutatni.
Mára megfordult a hangulat: a fenntartható befektetések vonzereje csökkenni látszik
Az elmúlt néhány évben az ESG-befektetések több okból is veszítettek a népszerűségükből: az emelkedő kamatok kedvezőtlenül érintették azokat a növekedési (például megújulóenergia-) cégeket, amelyek korábban meghatározó elemei voltak az ESG-portfólióknak, stabilitásuk, nyereségességük megtorpant. A magasabb kamatkörnyezetben a befektetők gyakran a gyorsabb nyereséget termelő vállalatokat részesítették előnyben a hosszabb távú növekedési történetekkel szemben.
Számos ESG-alap elmaradt a széles piaci indexektől, rövid távú teljesítményük csökkent. A növekvő energiaárak miatt az olaj- és gázipari vállalatok nagyon jól teljesítettek, és mivel sok ESG-alap ezeket alulsúlyozta, vagy kizárta, versenyhátrányba került.
Ugyanígy aktuálisan hátránynak tekinthető a jelenlegi geopolitikai körülmények között szárnyaló, így jobb megtérülést kínáló hadiipari, haditechnológiai cégek kizárása is. Mindemellett kedvezőtlenül érintette az amerikai politikai ellenállás, és az ESG-alapokból történő tőkekivonás, valamint a greenwashing miatti befektetői bizalomvesztés, néhány vállalat ugyanis fenntarthatóbbnak hirdette magát, mint amilyen valójában volt.
Napjainkban Európa és az Egyesült Államok eltérő utat jár be: míg az Amerikában politikailag visszaszorult az ESG márkanév, a Reuters szerint az EU továbbra is folytatja a fenntarthatósági szabályozást, de egyszerűsíti az adminisztrációt.
Befektetői szempontból mit jelent a változás?
A fenntarthatóság önmagában egyre kevésbé elegendő befektetési érv, a nyereségesség és a növekedési kilátások ismét nagyobb szerepet kapnak. Az ESG ma már kevésbé marketingcímke, inkább a vállalatok hosszú távú kockázatainak elemzésére szolgáló eszköz.
Befektetői szempontból továbbra is érdekes lehet egy ESG-alap, mert kockázatkezelési eszközként használva segít azonosítani a hosszú távon stabilabb vállalatokat, hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb portfólió kialakításához.
Ugyanakkor egy ilyen alap nem garancia a magasabb hozamra, az ESG-szempontokat a pénzügyi mutatókkal együtt értékelik. Megfigyelhető, hogy a tőke különösen a megújulóenergia-, infrastruktúra- és energiahatékonysági projektek felé áramlik.
Milyen hatással lehet ez a magyar és közép-európai vállalatokra, illetve a BÉT-en jegyzett cégekre?
Miután az ESG vizsgálati szemponttá avanzsált, a magyar és közép-európai cégek számára a fenntarthatóság már nem csupán divat, szabályozói környezet által megkívánt kötelezettség, vagy jó hírnév kérdése, hanem egyre inkább hatással van a tőkebevonásra, exportőr cégek esetében a versenyképességre, és a vállalatok hosszú távú értékére.
Ez a teljesítmény befolyásolhatja a finanszírozási lehetőségeiket (mennyire könnyen jutnak nemzetközi befektetői tőkéhez, milyen feltételekkel kapnak hitelt), befektetői megítélésüket, bekerülhetnek-e ESG-fókuszú alapokba. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagyvállalatok esetében az ESG a nemzetközi befektetők bizalmának, kockázati megítélésnek és a jövőbeni növekedési lehetőségnek lehet fontos tényezője.
Magyarországon ugyan nincs önálló magyar ESG-részvényindex, vagy kizárólag fenntartható vállalatokat tartalmazó részvényszegmens a Budapesti Értéktőzsdén, de elérhetőek olyan ETF-ek, amelyek nemzetközi ESG-indexeket követnek (pl. MSCI SRI indexek), valamint 2020-ban itthon is szélesebb körben megjelentek a hazai ESG-befektetési alapok és minősítések.
Ha a hazai ESG fókuszú részvénybefektetéseket vizsgáljuk (amennyiben a fenntarthatósági szempontból kedvezőnek tekintett vállalatokat értjük alatta), a koronavírus óta eltelt időszak hazai trendjei egybevágnak a nemzetközivel: erős emelkedés, 2021-ben történelmi csúcsok, majd jelentős visszaesés, jelenleg pedig a makrogazdasági és geopolitikai tényezők miatti nagyobb ingadozás jellemzi őket, de a hosszú távú trend továbbra is pozitív.
Összességében megállapítható, hogy ugyan az ESG mint szlogen veszített az erejéből, az ESG mint befektetési logika nem tűnt el. Ha extra felülteljesítésre nem is számíthatunk a fenntartható befektetésektől, alacsonyabb kockázatra igen, és hosszú távon a portfólióban lévő vállalatok mégis növelhetik a hozamot.
Az ESG szempontokat figyelembe vevő cégekre ugyanis felelősségteljes vezetőség jellemző, kisebb valószínűséggel vesztegetik el az erőforrásaikat, a menedzsment szerkezete transzparens, együttműködőek a szabályozó hatóságokkal.
Hiteles és ellenőrizhető fenntarthatósági adatokra, mérhető pénzügyi teljesítményre és a vállalati ellenálló képességre helyezik a hangsúlyt, mindezek pedig javítják a cég minőségét, ezáltal részvényeinek értékét.
A befektetés kockázatát csökkenti az is, hogy ezek a befektetések egy extra elemzési körön esnek át. A fentebb említett európai szabályozások is ebbe az irányba mutatnak: kevesebb adminisztráció, de nagyobb hangsúly a valóban lényeges kockázatokon. Mindezeken felül a társadalmilag tudatos befektetőknek kézenfekvő és racionális döntés az ESG-termékek beépítése portfóliójukba.
