Befagyasztana Brüsszel félmilliárd eurót
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Brüsszel a szabályok szerint maximálisan zárolható, a GDP 0,5 százalékát kitevő összeg befagyasztására tett javaslatot. Ez a Kohéziós Alap 2013-ban esedékes 1,7 milliárd eurós kötelezettségvállalásának 30 százaléka.
Ha a pénzügyminiszterek jóváhagyják a bizottsági javaslatot, a kormánynak az év végéig lehetősége lesz arra, hogy olyan költségvetési kiigazítást hajtson végre, amellyel meggyőzheti a bizottságot az alacsony hiányszint fenntarthatóságáról.
Olli Rehn pénzügyi biztos a brüsszeli döntés utáni sajtótájékoztatón közölte: annak ellenére is fenntartotta Magyarországról hozott döntését a bizottság, hogy a további magyar intézkedésekről „egy-két napja” levelet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől és Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől. Ezek a levelek azonban nem tartalmaztak olyan konkrét közlést, amely érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit – mondta a biztos.
„A támogatások esetleges befagyasztásának közvetlen anyagi hatása nem lenne, mivel a már folyamatban lévő projektek kifizetéseit nem érintené, így nem kell aggódniuk azoknak a pályázóknak, akiknél a kifizetés jövőre van beütemezve” – mondta el lapunknak Heil Péter, aki 2002 és 2007 között az uniós pályázati intézményrendszert koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese volt. A szakértő kiemelte: a kötelezettségvállalások 2013-as befagyasztása a 2014–15-ös kifizetésekre lenne hatással.
Heil Péter elmondta: ha a kormány nem teszi meg a megfelelő kiigazítási lépéseket az év végéig, akkor lehetne arról beszélni, hogy a befagyasztásra javasolt mintegy 140 milliárd forint elveszik az ország számára. Amenynyiben a források befagyasztására tényleg sor kerül jövőre, akkor ezt a forrást a költségvetésből kellene kipótolni, ami a magyar államháztartás jelenlegi helyzetében igen jelentős summának számít – emelte ki a szakértő.
A Kohéziós Alap alapvetően közlekedési infrastrukturális, illetve környezetvédelmi nagyprojekteket finanszíroz. A tervezett, Brüsszel által még jóvá nem hagyott projekteket elviekben érintheti a döntés – mondta el a szakértő. A közlekedési nagyberuházások közül a bizottság például még nem hagyta jóvá az 1-es és 3-as villamos vonalának meghosszabbítását, a budavári buszprojektet vagy a Szajol– Püspökladány és Budapest–Esztergom vasútfejlesztést.
Az Európai Bizottság a szankció indoklásában kitért arra, hogy a források felfüggesztésére közvetlenül a hiánycél közelmúltban tapasztalható megsértése miatt került sor. A bizottság szerint ugyanis a strukturális hiány,
vagyis a ciklikus hatásoktól és az egyszeri intézkedésektől megtisztított deficit 2010-ben, illetve 2011-ben a GDP 2,75 százalékával romlott.
Az Európai Bizottság szerint hazánk tavaly csupán formailag teljesítette a három százalék alatti hiányra vonatkozó uniós előírást, miután azt egyszeri intézkedésekkel érte el a kormány, ami nélkül a deficit 6 százalék lett volna. A bizottság úgy véli: az idén is csak az egyszeri tételek miatt teljesülhet a deficitkritérium. A testület szerint jövőre még formai szempontból sem tudjuk teljesíteni a hiányelőírást, miután jelenlegi becslése szerint 2013-ban 3,25 százalék lesz a
hiány mértéke.
Andor: Igazságos és arányos a döntés
A Fidesz, a KDNP és Kovács László MSZP-alelnök, volt uniós biztos is bírálta Andor Lászlót, hogy nem vett részt az Európai Bizottság Magyarországról döntő ülésén. A biztos egy budapesti konferencián vett részt, ahol elmondta: a programját már hetekkel ezelőtt leegyeztette. Andor László közölte: a bizottsági döntés amúgy is előre látható volt, a véleményét tartalmazó hozzászólását pedig írásban adta le a testületnek. Ezt nyilvánosságra is hozza, ha a többiek is így tesznek – tette hozzá. Elmondta: a bizottság döntése konszenzusos volt, azzal egyetért, igazságosnak és arányosnak tartja.
