Görögország az EU első gyarmata?

Lapzártánk után ért véget Brüszszelben az euróövezeti pénzügyminiszterek ülése, amelyen döntést születhetett a Görögországnak szánt második EU–IMF-hitelcsomagról. A pénzügyminiszterek többsége előzetesen bizakodóan nyilatkozott, és a piacok is erősödtek megelőlegezve a megállapodást, Jan Kees de Jäger holland pénzügyminiszter délutáni nyilatkozata ismét bizonytalanságot keltett. Szerinte a hitelezőknek folyamatosan jelen kellene lenni Athénban ellenőrzés céljából, az eurózóna pedig csak akkor hajlandó megtenni a következő lépéseket, ha a görögök szigorúan végrehajtják a hitelcsomag fejében elvárt megszorításokat.

Ami a részletekben folyósítandó 130 milliárdos csomag legnagyobb tételeit illeti, a legutolsó hírek alapján a görög állam kötvény-visszavásárlási programjára 35 milliárd euró jut, 30 milliárdot Görögország magánhitelezőinek kártalanítására fordítanak, hogy azok hajlandók legyenek „önként” lemondani a fennálló követeléseik 70 százalékáról, 23 milliárd pedig a görög pénzintézetek megtámasztására megy majd el a Reuters szerint. A cél, hogy 2020-ra 120 százalékra csökkentsék a görög államadósságot a jelenlegi 160 százalék körüli szintről.

Bár a hitelcsomag megóvná Athént a rendezetlen csődtől, egyre több szakember véli úgy, az nem jelent valódi megoldást. Nincs realitása annak a tervnek, hogy a görög gazdaság radikális szanálása az euróövezeten belül véghezvihető – mondta tegnap a Der Spiegelnek Hans Werner Sinn, a német Ifo gazdaságkutatóintézet elnöke. Szerinte ezzel az eurózóna pénzügyminiszterei is tisztában vannak, és csak azért ragaszkodnak az övezetben tartásukhoz és az újabb mentőcsomaghoz, mert ezzel időt nyernek a következő választásokig, valamint ezt kívánja a londoni, párizsi és amerikai pénzügyi intézmények érdeke. Utóbbiak a helléneket „túszul ejtették, hogy továbbra is folyjon a pénz a mentőcsomagokból – nem Görögországba, hanem az intézmények saját zsebeibe” – állítja Sinn.

Úgy véli, az új mentőcsomagra szánt pénzből inkább az euróövezeti kilépést kellene finanszírozni, hogy Athénnak legyen miből államosítani saját bankjait, és megóvni azokat az összeomlástól. Szerinte a drachma újbóli bevezetése és leértékelése után egy-két évvel stabilizálódna a helyzet, mivel a kilépést követően a hazai áruk egy csapásra olcsóbbak lennének, ami megnövelné a keresletet irántuk. Az árzuhanás miatt a turisták is nagyobb számban térnének vissza az országba, harmadrészt pedig a csökkenő bérek és ingatlanárak nyomán a külföldre menekült görög befektetőknek is érdemes lenne visszajönniük. „Az ország ismét versenyképes lenne” – mondta a közgazdász.

Wolfgang Münchau, a Financial Times kolumnistája is amellett tette le a voksát, hogy engedni kellene csődbe menni Görögországot – legalábbis ha továbbra is demokráciának akarja nevezni magát a dél-európai állam. Bár érthető, hogy a hellének iránt nagy a bizalmatlanság, az eurózóna már olyan mértékű biztosítékokat vár el Athéntól a hitelcsomagért cserébe, amelyek „hihetetlenül extrémek”. Ezek közül a legvadabb Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter felvetése, miszerint el kellene halasztani az áprilisra kitűzött választásokat, nehogy egy „rossz” kormány kerüljön hatalomra. „Az euróövezet a saját elképzelése szerinti kormányt szeretne ráerőltetni Görögországra – a zóna első gyarmatára” – írta a szakember.

107 százalékon a portugál államadósság

Tavaly decemberre a GDP 107,2 százalékára, 183 milliárd euróra nőtt Portugália államadóssága az egy évvel korábbi, 161 milliárd eurónak megfelelő 93,4 százalékról – derül ki a portugál központi bank tegnap ismertetett adataiból. Az IMF szerint az államadósság 2013-ban 118 százalékon tetőzhet. Az államháztartási hiány az idén – egyszeri bevételnek köszönhetően – 4,5 százalékra csökkenhet a tavalyi 5,9-ről a kormány várakozásai szerint, a GDP viszont 3 százalékkal zuhanhat a tavalyi 1,5 százalékos esés után.

Wéber Balázs 107 százalékon a portugál államadósság Tavaly decemberre a GDP 107,2 százalékára, 183 milliárd euróra nőtt Portugália államadóssága az egy évvel korábbi, 161 milliárd eurónak megfelelő 93,4 százalékról – derül ki a portugál központi bank tegnap ismertetett adataiból. Az IMF szerint az államadósság 2013-ban 118 százalékon tetőzhet. Az államháztartási hiány az idén – egyszeri bevételnek köszönhetően – 4,5 százalékra csökkenhet a tavalyi 5,9-ről a kormány várakozásai szerint, a GDP viszont 3 százalékkal zuhanhat a tavalyi 1,5 százalékos esés után.-->