Kemény megszorítások jöhetnek

Több nagy területet érint a legfrissebb kormányhatározat a költségvetés tarthatóságáért, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg: összegek említése nélkül, de határidőkkel szólítja fel az illetékes minisztereket, hogy faragjanak le a gyógyszertámogatásból, a BKV támogatásából, a fejezeti kezelésű előirányzatokból, változtassanak az útdíj-bevezetési terveken és ismét beszerzési stopot írt elő. Ezúttal szűkebb körben, mint tavaly szeptemberben: csak a bútorra, autóra, telefonra és informatikai eszközre vonatkozik. Kivételes esetben erre felmentés adható, erről a kincstár elnökének kell kérelmet benyújtani, a végső szót – csakúgy, mint a szeptemberi határozat szerint – ismét Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár mondja ki. A határozat részben már 2013-ra tekint előre, több intézkedés már a jövő évi büdzséről szól.

Hogy a költségvetés megvalósíthatóságával gondok lehetnek, többször felmerült már. Bírálták egyes szakértők a túlzottan optimista makropályát: most 0,5 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány, ez kérdéses, ráadásul információink szerint több kiadási tételt nem frissített a kabinet azok után, hogy az eredeti kalkulációkban szereplő 270 forintos euróárfolyamot felfelé módosította. Problémát láttak többen egyes megalapozatlannak tartott, bevétellel alá nem támasztott kiadásokban is, és már januárban világossá vált, hogy „lyukad” a büdzsé a törvénybe be nem tervezett kiadások, például az orvosi béremelés vagy devizahiteleseknek juttatott állami támogatások miatt is. A Világgazdaság ezeket korábban 100 milliárdnyira becsülte. A kormánynak ugyanakkor tartania kellene a Brüsszel által is elfogadott konvergenciaprogramban vállalt 2,5 százalékos, jövőre 2,2 százalékos hiánycélt.

Százmilliárdok az útdíjból

A kormány eredeti tervei szerint 2012-re kellene megteremteni a használatarányos útdíj bevezetésének a feltételeit, a határidőt azonban hamar kitolták 2013-ra, majd 2014-re. E szerint a teherautósoknak kilométerenként az uniós előírásokban maximált díjnak körülbelül a felét kellene fizetni, ami a legnehezebb teherautóknál körülbelül 20 forint. A személyautók, a motorok és az egyéb, 3,5 tonnánál nem nehezebb járművek tulajdonosai továbbra is matricát vásárolnának, de választhatnák az e-útdíjat is, ha évente csak egy-két alkalommal használják az autópályát.

Az e-útdíj bevezetését – a költségvetés mellett – főként a vasúti áruszállítók várják. E társaságok ugyanis már ma is minden megtett kilométer után fizetnek pályahasználati díjat, közúti riválisaik egy része viszont elkerülheti a fizetős autópályákat és autóutakat. Egynapos autópálya-matricával egy kamionos ma 3375 forintért haladhat át az országon, a 20 forintos tarifával ugyanez az út 10 ezer forintba kerülne.

A rendszer kiépítése 50 milliárdba kerülhet, az első évben 110 milliárdot hozhat az államnak. A díj a bevezetés utáni 6-10 évben folyamatosan az infláció fölötti mértékben nőne, legkésőbb 2024-re pedig elérné a kilométerenként 36-38 forintot.

A betegeken csattan

Gyógyszerek támogatására az idén 276 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez már eleve százmilliárddal, vagyis 30 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi büdzsé, és a Széll Kálmán-terv ezt jövőre újabb 120 milliárddal tovább kurtítaná. Ezt a csökkenő keretet kellene tovább apasztan, igaz, hogy mennyivel, azt még az Egészségügyi Államtitkárságnál sem tudják. Lapunk több olyan gyógyszeripari vezetővel is beszélt, akik tegnap – más ügyben – személyesen tárgyaltak Szócska Miklóssal, és állították: az államtitkár sem tudja pontosan, mi is vele szemben az elvárás.

A Magyar Gyógyszerész Kamara azonban már most megkongatta a vészharangot mondván, a gyógyszertámogatások további csökkentésével a gyógyszertárak árrésbevételei is visszaesnek, emiatt patikák zárhatnak be, ami a lakossági gyógyszerellátás súlyos zavaraihoz is vezethet.

A kormány szeretné elkerülni, hogy a megszorító intézkedések érintsék a betegeket, ám ez ekkora forráskivonásnál előbb-utóbb elkerülhetetlen – állítják a szakértők. Márpedig ez azzal járhat, hogy még többen nem tudják majd kiváltani a receptjüket; felmérések szerint a krónikus betegek 13 százalékával ez már ma is rendszeresen előfordul; az alacsony jövedelműeknél 27 százalékos ez az arány.

BKV: spórolás és csőd

A BKV állami támogatásának csökkentése is a feladatok közé tartozhat, épp amikor a cég megmentése van napirenden. A mentőakció részleteire várnunk kell, annyi biztos, hogy nem lesz olcsó. Az állam jelenleg közvetlenül 32 milliárd forintot ad a fővárosi tömegközlekedésre, ez ugyanannyi, mint a tavalyi költségvetésben, vagyis reálértékben csökken a támogatás. Az idei büdzsében ezt ráadásul zárolták, amíg a városvezetés nem tesz le a kormány elé egy tervet arról, hogyan lehetne gazdaságosabbá tenni a BKV működését.

Igazán sokat mégis az egyszeri támogatások jelentenek, ezek azonban nehezen előrejelezhetők. Legutóbb, 2011-ben több részletben 29 milliárdot kértek. Ez kicsit több, mint a harmada a BKV teljes adósságállományának. A legnagyobb problémát azonban nem is maguk a számok jelentik, hanem a rendszer működése: tarthatatlan állapot, hogy szerkezeti reformok helyett a mindenkori főpolgármesternek egyszeri támogatásokért kell a kormányhoz folyamodnia a csőd elkerülésére.

A főváros tervei a hatékonyabb működtetésre a kormány előtt vannak, ám nyilvánosságra csupán egy korábbi ötlethalmazt hoztak.Az eddig kiszivárgott, dugódíjról és járatritkításról is szóló terveknek két közös pontja van: egyetlen politikus sem szívesen vezetné be őket a várható reakcióra tekintettel, de nélkülük könnyebben sodródhat tovább a BKV a csőd felé.

Banai azt is közölte: hazánk februárban hazai forrásból elkezdte törleszteni a 2008-as IMF-hitelt.

VG-összeállítás Nem kiigazítás? A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint a határozat hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a nemzetközi válság közepette is kivédje a költségvetési hiánycélt veszélyeztető külső kockázatokból eredő hatásokat. „A kormány ezen határozatával a 2012. évi költségvetés végrehajtását erősíti meg, vagyis nem kiigazítást hajt végre, annak elfogadott irányán nem változtat” – áll a dokumentumban. Néhány órával később Banai Péter, az NGM helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján azt közölte: az idén a GDP 0,1, jövőre 0,4 százalékát teheti ki a kiigazítás.

Banai azt is közölte: hazánk februárban hazai forrásból elkezdte törleszteni a 2008-as IMF-hitelt.-->