Kritikus szint felett a magyar hozam
Annak ellenére, hogy az euróövezet folytatódó államadósság-válsága és a megnövekedett kockázatkerülés nyomán komolyan megcsappant az érdeklődés a kelet-közép-európai államkötvények iránt, az Erste Group elemzői nem tapasztaltak olyan nagymértékű értékesítési hullámot, mint a Lehman Bankház csődjét követően. „Az euróövezetben tapasztalható nyugtalanság növelte a hozamfelárakra gyakorolt nyomást, és vitákat váltott ki azzal kapcsolatban, hogy az országok milyen hozamszintet kínálhatnak a likviditás szempontjából” – mondta Juraj Kotian, az Erste Csoport kelet-közép-európai makroelemzési osztályának társvezetője és a Különjelentés szerzője.
Az Erste Csoport elemzői az államadósság kamatköltségeinek az államháztartási bevételekhez viszonyított arányát vették alapul. Többek között ugyanezt követik figyelemmel a hitelminősítő szervezetek is. Azzal a feltételezéssel összhangban, miszerint „egy szuverén adós jellemzően abban az esetben tekinthető fizetőképesnek, ha képes adósságát az általa beszedett adókból kezelni”, az Erste Csoport elemzői a kamatköltségek kritikus szintjét az adóbevételek 1/10-ében határozták meg. „Kiszámoltuk az egyes országokra vonatkozó kritikus pontot, ahol a kamatköltségek meghaladják az adóbevételek 10 százalékát. Hirtelen piaci turbulencia esetén az adósságspirál a magasabb hitelfelvételi költségek miatt tovább gyűrűzhet. Szerencsére Románia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia sokkal magasabb küszöbökkel rendelkezik az államadósság átlagos kamatai tekintetében, ami azt jelenti, hogy az a kritikus pont, ahol a közfinanszírozásra nagy nyomás nehezedne, távolabb van. Magyarországnak el kell kerülnie a 6 százalék feletti finanszírozást ahhoz, hogy a kritikus szint alatt maradjon” – magyarázta Kotian.
Az Európai Központi Bank hosszú távú refinanszírozási ügylete pozitív hatással van KKE eszközeire
Az Európai Központi Bank (EKB) 3 éves hosszú távú refinanszírozási ügylete (LTRO) pozitív hatást gyakorolt az európai bankszektorban tapasztalható feszültségre, és az eurózóna mellett az országok megítélésének javulása révén Kelet-Közép Európában is csökkentette a kormányok hitelfelvételi költségeit. „Mivel számos alap- és biztosítótársaság korlátozta befektetéseit az államokra vonatkozó hitelminősítések alapján, szűkebb lett azoknak az országoknak a köre, amelyekben befektethetnek. A Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia (amelyek mindegyike befektetés fokozatú besorolással rendelkezik) javára szolgálhat, hogy viszonylag jó minősítéssel, valamint alacsony szintű magán- és államadóssággal rendelkezik” – mondta Kotian.
A közép-kelet európai kormányok eurókötvényeket vagy szindikált hiteleket kínálnak a külföldi piacok számára, hogy meghosszabbítsák fennálló adósságaik átlagos lejáratát. Szlovákia 2011-ben sikeresen kibocsátott 1 milliárd euró értékű, ötéves futamidejű szindikált kötvényt, a Cseh Köztársaság pedig várhatóan idén követi példáját. „A külföldi piacokon történő kibocsátás fő célja a befektetői kör szélesítése és a lejáratok meghosszabbítása, tekintve, hogy az állampapírok átlagos lejárata az euróövezet fontosabb országaira jellemző hat-hét éves lejáratokhoz képest a közép-kelet európai országokban viszonylag rövid, mindössze négy év. A végrehajtott nyugdíjreformok, árliberalizációk, valamint a következetesen prudens és kiszámítható költségvetési politika növelné a hosszú lejáratú, helyi pénznemben kibocsátott kötvények iránti keresletet” – jegyezte meg Kotian.
A 6 közép-kelet európai ország kormányai tovább folytatják a költségvetési konszolidációt 2012-ben, és miután a 2010-es 6,4 százalékos költségvetési hiány 2011-re átlagosan a GDP 4,1 százalékára csökkent, a hiány 2012-ben várhatóan tovább esik és átlaga eléri a GDP 3,6 százalékát.
Feltételezve, hogy a kormányok nem szándékoznak az állami vagyon értékesítéséből bevételhez jutni, a 6 közép-kelet európai országnak 2012-ben mintegy 35 milliárd euró új adósságot kell kibocsátania. Az euróövezet 300 milliárd eurós nettó kötvénykibocsátásával összevetve a kelet-európai országok államháztartásainak finanszírozási igénye viszonylag alacsony.
Figyelembe véve, hogy a 6 közép-kelet európai ország kormányainak 72 milliárd euró adósságot kell törleszteniük (ami átlagosan a GDP 8 százaléka), az ezen országok által kibocsátott állampapírok bruttó értéke eléri a 107 milliárd eurót. A kibocsátott állampapírok nettó értékének körülbelül felét külföldi szervezetek, például befektetési és nyugdíjalapok és biztosítótársaságok finanszírozzák. Mindent összevetve az Erste Csoport elemzői azt várják, hogy a hazai pénzintézetek állampapírok iránti kereslete a GDP 1,5 és 2,5 százaléka között mozog majd a közép-kelet európai országokban, amely az előrejelzett költségvetési hiány harmadát-felét fedezi (nettó kibocsátás). A fennmaradó részt várhatóan külföldi szervezetek finanszírozzák.
A finanszírozási költségek 2011 őszén növekedtek
A közép-kelet európai országok szuverén adósságának magasabb kockázati prémiuma miatt a CDS-ek 100-300 bázisponttal növekedtek a tavalyi év során. Ezzel párhuzamosan a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban visszaesett a kötvények hozama. „A különösen alacsony hozamok ugyanakkor számos fejlett ország számára lehetővé tették, hogy a felszínen maradjanak és komoly problémák nélkül kezeljék magas adósságszintjüket” – magyarázta Kotian.
Mi történik abban az esetben, ha a külföldi szervezetek nem vásárolnak?
„A megítélt hitelkeretek mellett a kormányok költhetnek készpénztartalékaikból, értékesíthetik pénzeszközeiket, és nem utolsósorban privatizálhatják az állami vagyont. Összehasonlításképp, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország mozgástere jelentős, mivel bankjaik a GDP 7-13 százalékát kitevő, a nemzeti bankokban elhelyezett likviditástöbblettel rendelkeznek” – összegezte Kotian.
