Madrid lázad az EU-szigor ellen

A 2012-re kitűzött költségvetési deficitcél fellazítását szeretné elérni Spanyolország az Európai Bizottságnál annak érdekében, hogy a már most is rekordszintű munkanélküliséggel küzdő ország ne csússzon még nagyobb recesszióba. „Beszélni fogunk a bizottsággal a kérdésről. A kialakult helyzet kötelez minket arra, hogy realisták legyünk” – ismerte el még a múlt héten Mariano Rajoy.

Bár Spanyolország december végén beiktatott miniszterelnöke konkrét számokat nem közölt, a Financial Times értesülései szerint a kormány arra törekszik, hogy Brüsszel engedje 4,4 százalékról 5 százalék fölé vinni az idei évre tervezett hiánycélt. Ezt egyrészt azzal indokolják, hogy a tavalyi deficit jóval nagyobb lett a vártnál: a leváltott Zapatero-kormány által prognosztizált 6 százalék helyett túlléphette a 8 százalékot. Másrészt az idei növekedési kilátások is jelentősen romlottak: a bizottság 0,7 százalékos növekedés helyett most már 1 százalékos visszaesést jósol ez évre, az IMF és a spanyol jegybank pedig még ennél is nagyobb, 1,5-1,7 százalékos mínusszal számol.

Ha a kormánynak az éppen az EU által elvárt megszorítások miatt egyre mélyülő recesszió ellenére is tartania kellene a 4,4 százalékos célt, ahhoz a Moody’s szerint újabb 25 milliárd eurós takarékossági csomagra lenne szükség. Ez viszont valószínűleg tovább fokozná a recessziót és a munkanélküliséget, azaz Madrid nem tudna kitörni az ördögi körből.

Bár más EU-tagország hivatalosan még nem fordult ilyen kéréssel a bizottsághoz, sokuk Spanyolországéhoz hasonló cipőben jár, és már szövetkezik egymással érdekei érvényesítése érdekében. A múlt héten 12 tagország – Spanyolország mellett Nagy-Britannia, Hollandia, Olaszország, Észtország, Lettország, Finnország, Írország, a Csehország, Szlovákia, Svédország és Lengyelország – levélben kérte Brüsszeltől, hogy a jövőben a költségvetések megnyirbálása helyett a növekedésösztönző lépéseket helyezze a hangsúlyt.

Olli Rehn, a bizottság gazdasági pénzügyi biztosa egyelőre nem zárkózott el a spanyol kéréstől: „Akkor döntünk, ha majd teljes lesz a kép” – mondta múlt héten, utalva arra, hogy a spanyol kormány márciusban küldi el Brüsszelbe az új költségvetés tervezetét. A Reutersnak több magas rangú brüsszeli forrás úgy nyilatkozott: a jelenlegi hiánycél egyre elérhetetlenebbnek tűnik, így lehetséges, hogy, ha csak néhány tizedesponttal is, de korrigálják azt – akár több tagország esetében is.

Ezzel az önmagában logikus lépéssel egyúttal kellemetlen helyzetbe hozná magát a bizottság, amely hazánk esetében nem nézte el a 3 százalékos hiánycél 2013-ra prognosztizált 0,25 százalékpontos átlépését, és – a nem fenntartható költségvetési hiányra és az ajánlások be nem tartására hivatkozva – kezdeményezte a magyar uniós források egy részének befagyasztását.

Az elveszett generáció

Tavaly év végére 15 éves csúcsra, 22,9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Spanyolországban – ez a legmagasabb az EU-ban –, a fiatalok között pedig még ennél is rosszabb a helyzet: a 20–29 év közöttieknek 39, a 25 év alattiaknak pedig 48,6 százaléka keres hiába munkát. „Azok a fiatalok, akik most kerülnek ki a munkaerőpiacra, egy elveszett generáció tagjai, hiszen elveszítik a fiatalsággal járó előnyöket és energiát. Történelmi pocsékolás szemtanúi lehetünk, hiszen jól képzett fiatalokról van szó” – magyarázta az AP-nak Gayle Allard, a madridi IE Business School munkaerő-piaci szakértője.

Wéber Balázs Az elveszett generáció Tavaly év végére 15 éves csúcsra, 22,9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Spanyolországban – ez a legmagasabb az EU-ban –, a fiatalok között pedig még ennél is rosszabb a helyzet: a 20–29 év közöttieknek 39, a 25 év alattiaknak pedig 48,6 százaléka keres hiába munkát. „Azok a fiatalok, akik most kerülnek ki a munkaerőpiacra, egy elveszett generáció tagjai, hiszen elveszítik a fiatalsággal járó előnyöket és energiát. Történelmi pocsékolás szemtanúi lehetünk, hiszen jól képzett fiatalokról van szó” – magyarázta az AP-nak Gayle Allard, a madridi IE Business School munkaerő-piaci szakértője.-->