Maradt az MNB alapkamata

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 7 százalékon hagyta az irányadó kamatszintet, így maradt az Európai Unió legmagasabb alapkamata. A Reuters felmérése alapján az elemzők kivétel nélkül a kamat tartását valószínűsítették. Simor András, az MNB elnöke a kamatdöntést követően azt mondta, 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat is volt a tartás mellett. Hangsúlyozta, túlnyomó többséggel döntöttek a kamattartás mellett.

„Meglepő, hogy csökkentési javaslat is volt” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Miután a kockázati prémium stabilan ki tud árazódni, azután lehet csökkenteni a kamatot, erre pedig az IMF-megállapodás után kerülhet sor – vélekedett.

Úgy látja, a forint stabilizálódott, de az állampapírpiacon még „ugrálnak” a hozamok. Ha stabilizálódik a piac és tovább csökken a hozam, akkor az év második felében tér nyílhat a kamatmérséklésre – tette hozzá. Ennek tükrében Törtök Zoltán váratlan fordulatnak nevezte, hogy az asztalra került egy 25 bázispontos kamatvágási javaslat.

A kamat pályáját befolyásolja az, hogy a kormányzat mikor tud megállapodni az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Gyors egyezség esetén akár el is kezdődhetne a kamat csökkentése, ha az euróövezet adósságválságával kapcsolatos aggodalmak nem mélyülnek el, és az infláció alakulása nem veszélyezteti a 3 százalékos cél elérését középtávon. Ha elhúzódnak a tárgyalások, a monetáris tanács várhatóan később tud kamatcsökkentési ciklusba kezdeni. A megállapodás hiánya esetén kamatemelésekre lehetne számítani.

Nem szabad elfelejteni, hogy januárban nagyon szoros volt a szavazás. Elemzők 50 bázispontos szigorítást vártak, azonban a jegybank nem emelte a kamatot. A négy külső tag a kamat tartására szavazott, míg Simor András elnök és a két alelnök az 50 bázispontos emelést támogatta. A tanács most sem volt egységes, és nagyon valószínű, hogy a kamatcsökkentési javaslat a külső tagok felől érkezett.

Az elnök még nem kapott választ

Simor András eddig nem kapott választ a kormánytól az előző héten a fizetésével kapcsolatos felajánlására, de „az MNB elnökének az a dolga, hogy türelmesen várjon” – mondta el a döntést követő sajtótájékoztatón. Hozzáfűzte: már korábban világossá tette, hajlandó lemondani a fizetéséről, ha a kormány megnyugtatóan rendezi a jogvitát az EU és a kormány között a jegybanki dolgozók ügyében.