Az elemzők, piaci szereplők és újságírók számára tartott, videokonferencia formájában megszervezett rendezvényen - az MTI kérdésére, hogy az IMF/EU-megállapodás majdani létrejötte nyomán javulhatnak-e Magyarország adósosztályzatai - Frank Gill, az S&P európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy egyelőre "túl korai lenne erről nagy biztonsággal véleményt mondani".
Az S&P vezető szakértője szerint a finanszírozási igények szempontjából tekintve, abszolút értelemben Magyarországnak nem kell nagyon nagy összegű finanszírozási forrás. A magyar folyómérleg-egyenleg többletben van, a munkapiac sok nyugat-európai országéval összehasonlítva jóval kevésbé merev, sőt meglehetősen rugalmas.
Az elmúlt másfél évben azonban a Standard & Poor''s megítélése szerint romlott a gazdaságpolitikai hatékonyság, "szelektív adóztatás" érvényesül egyes olyan szolgáltatási szektorokban, amelyekben magas a külföldi tőkebefektetések súlya, ez pedig visszafoghatja a működőtőke-beáramlást, ami viszont gyengítheti a növekedési kilátásokat - vélekedett a Standard & Poor''s európai besorolási igazgatója. Frank Gill közölte: véleménye szerint az IMF/EU-programhoz "jelentős előzetes feltételrendszer" járul majd, amelyet teljesíteni kell, mielőtt "bármilyen pénzösszeget folyósítanának". Az S&P vezető szakértője hozzátette azonban, hogy osztályzati szempontból az Standard & Poor''s számára "a kérdés inkább a gazdaságpolitika kiszámíthatósága".
Gill mindazonáltal kijelentette: a hitelminősítő figyelemmel kíséri, hogy milyen jellegű megállapodás jön létre Magyarország, az IMF és az EU között, és azt is, hogy a megállapodás megfelelő rögzítő elemként szolgál-e majd a jövőbeni gazdaságpolitikai döntéshozatali folyamatban. Az S&P néhány hete a már nem befektetési ajánlású "BB plusz" szintre sorolta vissza a magyar államadós-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátás van érvényben.
A magyar kormány abból indul ki, hogy az ország vitatott törvényeit ért bírálat nemsokára elcsitul. Biztos vagyok benne, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk" - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter a Financial Times Deutschlandnak (FTD) adott interjújában. "Volt több olyan állásfoglalás, néhányat sértésnek is lehetne nevezni, amelyek sok szempontból egyértelműen túl messzire mentek. Most viszont a kijózanodás szakaszában vagyunk. És természetesen erre is törekedtünk". Martonyi úgy hiszi - írja a továbbiakban az FTD -, hogy az Európai Bizottsággal támadt viszályban is gyors megegyezés születik. A Bizottság három szerződésszegési eljárást indított el, mert fenyegetve látja az új törvények révén a központi bank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi biztos függetlenségét. "Arra törekszünk, hogy ezeket az eljárásokat már az első fázisban lezárhatjuk" - mondta Martonyi. "Február közepéig elküldjük a javaslatainkat, és reméljük, hogy valamennyit elfogadják."
"Remélem, hogy legkésőbb március elején elkezdhetjük a tárgyalásokat az EU-val és az IMF-fel" - hangoztatta Martonyi, hozzátéve: készen állnak. Az FTD megjegyezte, hogy az EU-ban számos politikus vetette az utóbbi időben a magyar kormány szemére, hogy sérti az európai értékeket. Martonyi határozottan visszautasította ezeket a szemrehányásokat. "Európa-pártiak vagyunk, és sok múlik rajtunk az európai értékeket tekintve" - emelte ki. "Néha fájdalmas ennek az ellenkezőjét olvasni."
Egy gyors megegyezés nagy jelentőségű Magyarország számára, mert az ország helyzete bizonytalan. A nemzetközi hitelminősítő ügynökségek ugyanis bóvli kategóriába sorolták Magyarország hitelképességét, és ezzel a csúcsra tornászták fel a refinanszírozási költségeket. A leminősítést mindenekelőtt a politikai kiszámíthatatlansággal indokolták. Erre reagálva a magyar kormány az EU-hoz, a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult, pénzügyi segítséget kérve.
A németországi kiadású brit lap ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, időközben a magyar kormány nyilvánvalóan belátta, hogy a különadók rosszak az üzleti légkör számára. "Egyszeri intézkedések nem segítenének nekünk, és ezért nem is áll szándékunkban azok megismétlése" - idézte Martonyit az FTD. "A strukturális deficitet kell csökkentenünk."
