Az újság internetes verziójában is olvasható szerkesztőségi cikk szerint az eset azt mutatja, hogy az valójában nem egyenlő tagországok klubja, írja az Origo.
Az írás elismeri, hogy az Európai Bizottságnak (EB) a magyar pénzügyi kilátásokról alkotott véleménye nem alaptalan, hiszen a gazdaság gyakorlatilag nem nő, a GDP-arányos államadósság 80 százalék körüli, a költségvetési hiányt pedig nem fenntartható, hanem egyszeri intézkedésekkel csökkentették, melyek többsége ráadásul külföldi vállalatok érdekeit sértette. De ettől még igaz, hogy a jövő évre jósolt hiány mindössze 0,25 százalékponttal haladja meg a 3 százalékos határt, és ennél jóval magasabb Németország, Nagy-Britannia vagy Hollandia deficitje - áll a cikkben.
A WSJ felidézi, hogy nem ez az első ügy, amelyben úgy tűnik, hogy az EU kettős mércét alkalmaz: 2006-ban Litvánia nagyon közel volt ahhoz, hogy bevezesse az eurót, de az utolsó pillanatban az EU kiderítette, hogy az átlagos 2,7 százalék volt a vizsgált időszakban, ami 0,1 százalékponttal magasabb az előírtnál. Holott akkor a litván hiányadat és a növekedési kilátás egyaránt jobb volt a legtöbb nyugat-európai országénál.
A cikk szerint valószínű, hogy az felfüggesztésével az EB az új alaptörvény vitatott rendelkezéseiért akarja az megbüntetni az Orbán-kormányt, noha ragaszkodik hozzá, hogy a két ügy független egymástól. Megemlíti azt is, hogy a jegybank és a bíróságok függetlensége körüli vita megoldása feltétele a Magyarország által kért IMF-EU-hitel odaítélésének.
A WSJ leszögezi, hogy az EU-nak komolyan kell vennie minden törvényt, amely - "akárcsak Orbán úré" - veszélyeztetni látszik olyan uniós értékeket, mint a sajtószabadság és a központi bank függetlensége. De úgy tűnik, ez az eset az EU "szeszélyességének" újabb bizonyítéka, ilyenformán pedig egy másik értéket, a törvény előtti egyenlőséget sérti - állapítja meg a Wall Street Journal.
