A németek járnak jól

Mintegy 12 milliárd euróval növelik 2004–2015 között a nyugat-európai EU-tagállamok Magyarországra irányuló exportjának értékét a hazánkban megvalósuló kohéziós beruházások – derül ki a lengyel regionális fejlesztési minisztérium megbízásából készült tanulmányból. A varsói Strukturális Kutatások Intézete (IBS) által készített elemzés azt vizsgálta meg, hogy a visegrádi országok uniós fejlesztési beruházásaiból milyen mértékben profitálnak az EU-költségvetés nettó befizető tagországai. Az EU15 12,43 milliárd eurós többletexportja abból a szempontból mindenképpen jelentős összegnek számít, hogy közel felét teszi ki annak a mintegy 28 milliárd eurós uniós forrásnak, ami hazánk rendelkezésére áll a 2004–2015 közötti időszakban. Az elemzés a nettó befizetőket érintő kedvező hatások kiszámításánál azt vette alapul, hogy a kohéziós forrásokból megvalósuló beruházások fokozzák a gazdasági aktivitást, amely a termékek és szolgáltatások iránt növekvő keresletet eredményez. Utóbbi pedig a hazai termelés erősítése mellett a nettó befizetők hazánkba irányuló exportját is fokozza.

A Magyarországon megvalósuló beruházások által generált többletexport több mint 40 százaléka Németországra jut az EU15 országai között. Második helyen Ausztria áll 13 százalékos részesedéssel. A földrajzi közelség és az erős kétoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően az osztrákok a visegrádi országok közül nálunk érték el a legjobb helyezést e tekintetben. Ausztriát Olaszország, Franciaország, illetve Hollandia követi 9, 8, illetve 7 százalékos aránnyal. Az elemzésből kiderül az is, hogy az EU15 hazánkba irányuló többletexportjának közel felét high-tech vagy medium high-tech termékek teszik ki.

A tanulmány a nyugat-európai országok többletexportján belül külön megvizsgálta a kohéziós beruházások által generált közvetlen hatást is, vagyis hogy a nyugat-európai vagy ilyen érdekeltségű magyarországi cégek mekkora mértékben kapnak megrendeléseket a kohéziós projektek kivitelezőjeként vagy a projektek megvalósításához szükséges gépek, eszközök szállítójaként. Eszerint az EU15 12 milliárd eurós, Magyarországon realizált exporttöbbletén belül 750 millió eurót tesz ki a nyugati vagy ilyen érdekeltségű cégek által megszerzett megrendelések értéke.

A tanulmány a visegrádi országokban megvalósuló kohéziós beruházásokat értékelve azt állapítja meg, hogy a nyugat-európai társaságok, illetve kelet-európai leánycégeik közül az építőipari cégek, illetve a high-tech termékek, műszaki vagy közlekedési eszközök (például motorvonat, villamos) beszállítói kapják a megbízások döntő részét köszönhetően annak, hogy a kohéziós forrásból számos nagy infrastrukturális, illetve közlekedési projektet valósítanak meg.

„Lábon lőné magát Németország a kohéziós pénzek csökkentésével”

„A kohéziós politika nem csupán a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában fontos, hanem a nettó befizető országok gazdaságának növekedéséhez is hozzájárul, ezért minden tagállam érdeke annak fenntartása”– mondta a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára a 2014–2020-as EU-büdzséről szóló, a dán EU-elnökség és az EP által szervezett múlt heti brüsszeli konferencián. Győri Enikő érvelésében kiemelte a lengyel tanulmány következtetéseit is. Varsó reménye szerint az elemzés megállapításai hozzájárulhatnak a nyugati és a keleti EU-tagállamok között dúló vita rendezéséhez, amely az uniós kohéziós és strukturális támogatások jövőjéről szól. Az EU-költségvetés nettó befizető tagállamai ugyanis a 2014-től induló hétéves költségvetési periódusban csökkentenék a kelet-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat. „Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha jelentősen lefaragnák a felzárkóztatási támogatások összegét, azzal az EU nettó befizető tagországai, például Németország, Franciaország vagy Ausztria lábon lőnék magukat” – mondta a lengyel regionális fejlesztési miniszter az AFP-nek.

Tar Gábor „Lábon lőné magát Németország a kohéziós pénzek csökkentésével” „A kohéziós politika nem csupán a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában fontos, hanem a nettó befizető országok gazdaságának növekedéséhez is hozzájárul, ezért minden tagállam érdeke annak fenntartása”– mondta a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára a 2014–2020-as EU-büdzséről szóló, a dán EU-elnökség és az EP által szervezett múlt heti brüsszeli konferencián. Győri Enikő érvelésében kiemelte a lengyel tanulmány következtetéseit is. Varsó reménye szerint az elemzés megállapításai hozzájárulhatnak a nyugati és a keleti EU-tagállamok között dúló vita rendezéséhez, amely az uniós kohéziós és strukturális támogatások jövőjéről szól. Az EU-költségvetés nettó befizető tagállamai ugyanis a 2014-től induló hétéves költségvetési periódusban csökkentenék a kelet-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat. „Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha jelentősen lefaragnák a felzárkóztatási támogatások összegét, azzal az EU nettó befizető tagországai, például Németország, Franciaország vagy Ausztria lábon lőnék magukat” – mondta a lengyel regionális fejlesztési miniszter az AFP-nek.-->