Innováció: a jó ötlethez pénz is kell

Magyarország alkalmas arra, hogy ide csábítsa néhány nagy cég kutatás-fejlesztési központját, ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy rendkívül nagy a verseny, fontos tehát a gyors és következetes cselekvés. Ezt hangsúlyozta Havas István, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, amikor megnyitotta a Világgazdaság konferenciáját.

Jó hír a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) tevékenységet végzőknek, hogy a jövőben elkerülhetik a vitákat az adóhivatallal a különböző kedvezmények igénylésekor. Ez derült ki Hajdú Judit, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZNTH) műszaki elnökhelyettese előadásából, aki részletesen ismertette a k+f minősítési eljárás feltételeit. Elmondta, hogy az előzetes k+f minősítési eljárás tárgyát projekt vagy projektrész képezheti, s a hivatal határozata felhasználható kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, a támogatás iránti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására. „Az SZNTH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie, feltéve, hogy menet közben a projektet nem változtatták meg” – adta értésre az elnökhelyettes. Egyúttal közölte a szolgáltatás árát is: a minősítési eljárás iránti kérelem 83 ezer, az aránymeghatározás iránti kérelem 20 ezer, a saját tevékenység megállapítása iránti kérelem 30 ezer forintjába kerül a kutató-fejlesztőknek. Egy hozzászóló, nagyra értékelve az előzetes minősítés lehetőségét, egyúttal a kis- és középvállalkozások szempontjából túl bonyolultnak ítélte a hivatal űrlapját.

Európa elvesztegette a 2000– 2010 közötti évtizedet az innováció szempontjából – állapította meg Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a tanácskozáson. Véleménye alátámasztására elmondta, hogy bruttó hazai termék (GDP) arányosan Dél-Korea 4, az USA 2,7, Japán 3,4 százalékot fordít erre a területre, miközben az EU esetében csak 1,9 százalék a mutató. Egyúttal rávilágított arra is, hogy Magyarország a maga 1,14 százalékos ráfordításával még inkább lemaradt a világ élvonalától.

A jelenlegi 53 milliárd euróról a 2014-től induló új hétéves uniós költségvetési időszakban 80, folyó áron 87 milliárdra nő a következő keretprogram, a Horizont 2020 kerete, ám ez a forrás már teljesen versenyalapon lesz megszerezhető. Ebből 24,5 milliárd euró jut a kiváló tudományra, 17,5 milliárd az ipari irányításra és 31,7 milliárd Európa nagy szociális kihívásaira. „Arra, hogy Magyarország több forrást tudjon lehívni, fel kell készülni, s számításba kell venni minden pályázónak, hogy a kiválóság alapján születnek a támogatási döntések az Európai Unióban” – figyelmeztetett az államtitkár. Ehhez pedig 15 ezer új k+f munkahely, 300 gyorsan növekvő, innovatív gazellavállalkozás felfutására lenne szükség 2020-ig.

„A pályázati rendszerben több mint 100 milliárd forintos felelőtlen elkötelezettséget örökölt a kormány, így csak most nyílik lehetőség csaknem 75 milliárd forintos kerettel új pályázatok meghirdetésére” – jelentette be Cséfalvay Zoltán. Legújabb ígérete szerint a jövő héten kerül sor az új kiírások bejelentésére, miután az örökséget sikerült rendezni és kialakult az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer.

A vállalkozások szempontjából a tudatos, végiggondolt innovációnak, a célzott megkeresésnek van értelme, a kockázati tőke alapkezelők a szerencsevadászokat nem szeretik. Erre hívta fel a figyelmet Erdei Sándor, a DBH csoport vezérigazgatója. „Az ötlet a jéghegy csúcsa, nem szabad türelmetlennek lenni, még sok munkára van szükség ahhoz, hogy a valódi innovációs kultúra gyökeret eresszen Magyarországon” – figyelmeztette a tanácskozás résztvevőit Simó György, a One Day Capital ügyvezető partnere. Tánczos Péter, az Euroventures ügyvezető partnere pedig arra intette a jelenlevőket, hogy egy kockázati tőkebefektetést ugyanúgy meg kell gondolni, mint egy házasságot. Jó oldala, hogy a vállalkozó nincs egyedül, a problémák megoldásához segítséget kap az alapkezelőtől.

l a 674 szabadalmi bejelentésre vetítve átlagosan 480 millió k+f forint ráfordítással született egy-egy hazai szabadalmi bejelentés

l Magyarország GDP-arányosan 1,8 százalékra növelné a k+f+i ráfordításokat 2020-ra

l A kormány 2020-ra 15 ezer új k+f munkahelyet teremtene, s 300 gyorsan növekvő, innovatív gazellavállalkozás felfutására számít

l a 674 szabadalmi bejelentésre vetítve átlagosan 480 millió k+f forint ráfordítással született egy-egy hazai szabadalmi bejelentés

l Magyarország GDP-arányosan 1,8 százalékra növelné a k+f+i ráfordításokat 2020-ra

l A kormány 2020-ra 15 ezer új k+f munkahelyet teremtene, s 300 gyorsan növekvő, innovatív gazellavállalkozás felfutására számít Eredmények, sikerek, javaslatok, tervek – őszinte megnyilatkozások az innováció varázslatairól Árvai Péter alapító-vezérigazgató, Prezi.com

„A célunk az volt, hogy segítsük elő az ötletek megosztását világszerte, mert ha megosztjuk a tudást, hozzájárulhatunk az emberiség nagy problémáinak megoldásához. Így jött létre a Prezi, amellyel forradalmasítottuk a számítógépes prezentációkészítést. A céget 2008-ban alapítottuk, s hamar felismertük, hogy a Preziből csak akkor lehet globális termék, ha irodát nyitunk Amerikában. Ez megtörtént. A regisztrált felhasználóink száma a napokban elérte a 8 milliót.”

Bojár Gábor elnök, Grafisoft

„Rengeteg az ötlet, de a befektetők soha nem az ötletbe, hanem az emberbe fektetnek be. A vállalkozó legyen szívós, szeresse a versenyt, ne féljen a kockázatoktól és a kudarcoktól sem. Ha nem működik az ötlet – mert többnyire az első nem működik –, akkor tanuljon belőle, és vágjon bele újra. Nem maga az ötlet, hanem az ötlet mögött levő kreativitás, valamint az aprómunkára kész szorgalom az érték. A siker alapja a »muszáj bizonyítanom«. Az államtól kapott pénz árt a legtöbbet, mert elkényelmesít, elaltat.”

Gion Gábor elnök-vezérigazgató, Deloitte

„Jó példa az innovációra Magyarországon a fogászati turizmus. Önmagában a tökéletes termék ma már nem elég, üzleti innováció is kell, enélkül nincs üzleti siker. Az Apple-nél ez irányítja a technológiai fejlesztést. Szükség van a vevők elégedettségére, a belső hatékonyság növelésére, a változásra, változtatásra. Azok a vállalkozások lesznek sikeresek, akik tudnak szolgáltatni. Nagy tanulság: a megváltozott gazdasági helyzet ellenére a cégek többsége nem változtatott, ez szemmel láthatóan nem vezet sikerre.”

Havas István elnök, Amerikai Kereskedelmi Kamara

„A kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bruttó hazai termék (GDP) arányosan a jelenlegi 1,14 százalékról 2020-ra 1,8 százalékra növeli a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) ráfordításokat Magyarországon. Ez a terv a legjobb pillanatban született, mert a válság után elkezdődtek újra felépülni a kutatás-fejlesztési kapacitások szerte a világban. Az AmCham negyvenhét javaslata hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon a k+f+i megduplázható legyen.”

Szombati András partner, Primus Capital

„A Jeremie-program elérte a célját, van elég kockázati tőke a piacon, ötletből sincs hiány. Az innováció terén a problémák inkább abból adódnak, hogy a vállalkozások olykor nem mérik fel projektjükkel kapcsolatban a piaci igényt, nem rendelkeznek megfelelő üzleti tervvel és csapattal sem fejlesztési tervük végrehajtásához. Vagyis a kkv-k nem minden paraméterben felelnek meg az alapkezelők elvárásainak, s ennek a gondnak a megoldásában nem segít, hogy kevés a tényleges inkubáció a piacon.”

Vaszary Zsolt vezérigazgató, Intellisense Zrt.

„Tőkéből van elég, az igazán jó projekt kevés. Cégünk a webkamera-alapú természettudományos megfigyelő és mérésadatgyűjtő laboratórium szoftverrel hódította meg a piacot néhány hónap alatt, egy kockázati alapkezelő hathatós segítségével. Az ötlet úgy jött, hogy láttuk: világszerte nagy összegeket koncentrálnak a természettudományos oktatás krízisének megoldására. Az amerikai elnök például ennek fejlesztését jelölte meg öt legfőbb technológiai célkitűzéseinek egyikeként.” -->